Pesti Srácok

Az ukránok többsége szeretne csatlakozni a NATO-hoz és az EU-hoz is

Az ukránok többsége szeretne csatlakozni a NATO-hoz és az EU-hoz is

A megkérdezett ukrán állampolgárok 78 százaléka kész az Európai Unióhoz való csatlakozásra, 77 százalékuk pedig a NATO-ba történő belépésre szavazna egy népszavazáson – derült ki a Rejting ukrán közvélemény-kutató központ felméréséből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra.

A november 22–23-án végzett országos felmérés eredménye szerint a válaszadók mindössze 5 százaléka ellenzi az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozást. A Rejting elemzői megjegyezték, hogy egy júliusi közvélemény-kutatás a mostanihoz képest is jobb eredményt hozott: az akkor megkérdezettek 85 százaléka támogatta az uniós és 83 százaléka a NATO-csatlakozást.

A mostani felmérésben részt vevők több mint fele – 53 százaléka – elfogadhatatlannak nevezte azt az elképzelést, hogy Ukrajna csupán az általa ellenőrzött területeivel csatlakozzon a NATO-hoz. A válaszadók 40 százaléka "teljesen" vagy "inkább" támogatja ezt az elképzelést.

Az Európai Bizottság november 8-án közzétett jelentésében a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Kijevvel, de rámutatott, hogy ezt megelőzően Ukrajnának még néhány reformot végre kell hajtania – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán kormány szerint Ukrajna csaknem teljesen készen áll az uniós tagságra, és Kijev várakozásai szerint két év alatt lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások. A tervek szerint az EU-tagországok decemberi csúcstalálkozóján is téma lesz Ukrajna majdani csatlakozása.

PestiSracok facebook image

Kijev szerdán bemutatta szövetségeseinek és egyeztette velük Ukrajnának a NATO-csatlakozáshoz szükséges követelmények teljesítéséről szóló programját is. A NATO-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán jelen volt Dmitro Kuleba, a kijevi diplomácia vezetője is, aki az ukrán sajtó jelentése szerint a találkozón elutasította azokat az elképzeléseket és javaslatokat, amelyek szerint Ukrajnának területi kompromisszumot kellene kötnie Oroszországgal.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.