Brüsszel megerőszakolná a migrációval kapcsolatos magyar jogi szabályozást
A migráció elleni magyarországi védekezés három lábon áll: fizikai, élőerős és jogi alapokon. Ebből Brüsszel legújabb terveivel a harmadikat fenyegeti, amikor egy migrációs paktumot erőszakolna Magyarországra, amely kötelezővé tenné a migránsok elosztását. A kormányfő szerint politikai változásra van szükség a jövő évi európai parlamenti választások nyomán.
Magyarország és Európa illegális migrációval szembeni védelmét a jogszabályok, a déli határokon szolgálatot teljesítő állomány, valamint az ideiglenes biztonsági határzár együttese jelenti. Az elmúlt időszak tendenciái, valamint a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági szervek információi azt mutatják, hogy a védvonal mindhárom eleme növekvő nyomásnak van kitéve. (A védelem hatékony és begyakorlott magyar jogi »pillérét« tekintve az EU migrációs paktuma jelent kockázatot.)
– ezeket a megállapításokat az Országgyűlési Nemzetbiztonsági Bizottsága számára készített titkosszolgálati dokumentumban olvashatjuk.
Az illegális migrációról szóló legújabb nemzetbiztonsági jelentés szerint „a nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat a bűnszervezetek azonnal azonosítják és szisztematikusan kihasználják”. A magyar hatóságok szerint „az EU jelenlegi migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg a kialakult <…> magyar védekezési gyakorlatot”.
Mint ismert, 2023 október elején az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Spanyolország tájékoztatása szerint a 27 tagállam nagykövetei megállapodtak az új migrációs paktum részét képező vészhelyzeti rendelkezések kapcsán. Magyarország és Lengyelország a rendelkezés ellen szavazott, míg Ausztria, Csehország és Szlovákia tartózkodott a szavazáson. Jelenleg úgy néz ki, hogy a paktumot jövő áprilisig áterőltetheti az uniós gépezet.
Az új rendelkezések értelmében, amennyiben egy tagállam esetében migrációs krízishelyzet áll elő, az érintett tagállam szolidaritási hozzájárulást kérhet a többi tagállamtól, amely három formában valósulhat meg.
- A menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesültek relokációja az érintett tagállamból a felajánlást tevő államokba.
- Az érintett tagállamban benyújtott menedékkérelmekhez kapcsolódó menekültügyi eljárás lefolytatása.
- Pénzügyi támogatás vagy alternatív szolidaritási lehetőségek. A szolidaritási hozzájárulási felajánlásokat a tanács hagyja jóvá.
A kapacitásokról szóló rendelkezés szerint az unióban egy időben 30 ezer menedékkérelem fogadására alkalmas kapacitásnak kell lennie. Ez azt jelenti a migránsok vagy az embercsempészek számára, hogy az unió 30 ezer menekültkérelmet el tud bírálni egy időben: ez már egy húzóerő. Másrészt a szolidaritásról szóló rendeletben a szétosztásra szintén létezik egy 30 ezres szám. Mindez azt üzeni Afrikába és Ázsiába, hogy gyertek, mert lesz helyetek az unióban.
– mondta el a Magyar Nemzetnek Vargha Márk, a Migrációkutató Központ vezető elemzője.
Mindez azért is kérdéseket vet fel, mert a magyar választók immár több szavazáson, és 2016 októberében egy referendumon is nemet mondtak a brüsszeli kötelező betelepítési tervekre.
Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Komka Péter
