Lázár János: változik a közbeszerzés rendszere és a KRESZ Magyarországon, új Duna-híd épül (PS-videó)
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén tartott tájékoztatót Lázár János, ahol beszámolt az Építési és Közlekedési Minisztérium által végzett munkáról, fejlesztésekről a 2023-as évben. A tárcavezető kiemelt fontossággal beszélt a közbeszerzési rendszer megváltoztatásáról, a kötöttpályás fejlesztésekről, illetve a KRESZ teljes újragondolásáról is.
Lázár János beszélt az állami beruházások megváltoztatásáról, amelynek kapcsán úgy fogalmazott:
minden minisztériumnak el kell fogadnia a saját beruházási tervét, ami egy nagy kormányzati beruházási programba illeszkedik, tehát a törvényhozás pontosan tudni fogja, hogy melyik tárca mit tervez a következő 10 évben fejleszteni.
A miniszter aláhúzta: megszűnik Magyarországon az egy ajánlattal megnyerhető közbeszerzések intézményrendszere. Csak az a közbeszerzés lesz érvényes, ahol minimum két érvényes ajánlat érkezett be. A tárcavezető elmondta, hogy mindenféleképpen a verseny felé szeretnék tolni az egész állami beruházási rendszert.
A kötött pálya lesz a főszereplő
Lázár János beszámolója szerint a kötött pálya fejlesztése érdekében két héttel ezelőtt a magyar kormány első olvasatban megtárgyalta a magyar vasút fejlesztésének 10 pontját, ami összesen egy 6500 milliárdos fejlesztési elképzelés a következő 10 esztendőt illetően. Ez a teljes magyar kötöttpályás rendszernek az átalakítását jelenti, ebből a 6500 milliárdból 1500 milliárd az európai uniós támogatás lehetősége. Ez 60 nagy projektet érint, döntő mértékben kötöttpályás projekteket. A többi 5000 milliárd forint vasútépítésre, illetve járműbeszerzésre tervezett forrás. A tárcavezető aláhúzta: körülbelül 3000 milliárd forintot fordítanának járműbeszerzésre, valamint 2000 milliárd forintot a vasúti pályarendszer felújítására 10 éven belül.
Változik a KRESZ
Elengedhetetlennek tekintem, hogy a KRESZ teljes felülvizsgálata megtörténjen Magyarországon, és egy új KRESZ kerüljön elfogadásra. Ennek a leghamarabbi hatályba léptetése csak 2026. január 1., vagy 2025. szeptember. Valamint a munka ezzel kapcsolatban legalább másfél-két évet vesz igénybe
– fogalmazott Lázár János. A tárcavezető szerint érkezik egy KRESZ-kiegészítés olyan közlekedési eszközökre vonatkozóan jövő év első félévében, amelyek Magyarországon eddig nem voltak szabályozva. Úgy fogalmazott:
meggyőződésem, hogy egy teljesen új szemléletű KRESZ-re is szükség van igazodva az európai uniós trendekhez, illetve ahhoz, hogy megváltoztak a közlekedési szokások, megváltozott a terhelés és folyamatosan nő a gépjárművek száma.
A rollerek csúcssebességét 25 kilométer/órában szabályozzák majd, afölött közlekedési eszköznek minősül majd és szigorú KRESZ-szabályok lesznek rájuk érvényesek.
Felépül egy új Duna-híd is
Lázár János miniszter beszámolójában kitért arra is, hogy Mohácsnál egy új Duna-híd fog épülni. Elmondása szerint a beruházás mintegy 300–320 milliárd forintba fog kerülni és érdemben fogja a déli régió (Baranya, Bács, Észak-Vajdaság és Horvátország) közlekedési viszonyait befolyásolni. Továbbá döntés született az M49-es autópálya megépítéséről az országhatárig, valamint tovább építené a tárca az M4-es autóutat Törökszentmiklóstól keleti irányba. A tárcavezető a közösségi közlekedéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy soha ennyi bérletet és soha ennyi jegyet nem adtak el, mint 2023-ban. Hozzátette: valószínűleg az adatok azt fogják mutatni, hogy soha ennyi magyar ember nem utazott a Volánnal és a MÁV-val, mint 2023-ban. Úgy fogalmazott:
Négy és fél millió ember ingázik naponta Magyarországon, ami azt gondolom, hogy egy óriási szám és egy óriási eredmény. Azt elmondani, hogy 3,5 millió bérletet adtunk el fél év alatt, ami azt jelenti, hogy a tömegközlekedés iránt is van igény, és ennek a megfizethető része iránt is van fogadóképes kereslet.
Lázár János kiemelt fontossággal beszélt a szennyvízcsatornák fejlesztéséről is. Úgy fogalmazott:
Magyarország most érte el 2004 óta, tehát lassan 19 évnyi munkával, 2023 decemberére érjük azt el, hogy az ötezer fő fölötti településeken kiépült a zárt szennyvízcsatorna és a zárt ivóvízhálózat. Széchenyi után 170–180 esztendővel értük azt el, hogy Magyarországon az 5000 fő fölötti településeken ki tudtuk építeni teljes egészében az ivóvízhálózatot és a zárt csatornahálózatot.
Jön az egynapos autópálya-matrica
Egy uniós rendelet miatt 2024-től kezdve a tagállamoknak biztosítaniuk kell a napi matricákat is mind a személyautók, mind a nehézgépkocsik számára. Lázár János elárulta, hogy 2024. március 1-jétől vezetik be a 24 órás autópálya-matricát Magyarországon, amely 5150 forintba kerül majd. A tárcavezető egyébként rámutatott: Magyarország nagy logisztikai előnnyel rendelkezik/rendelkezhet, az autópályák gigantikus bevételt hoznak a költségvetésnek. A miniszter beszélt a Győr–Sopron–Ebenfurthi Vasútról (GYSEV) is, amelynek 65,5%-a a magyar, 28,3%-a az osztrák állam, 6,3%-a pedig a Strabag tulajdonában van. Lázár János elárulta: ma Budapesten találkozik az osztrák közlekedési miniszterrel, a GYSEV jövője lesz a téma.
Az a modell, hogy az osztrákok vannak felül és mi balekként vagyunk alul, nem működik
– jelentette ki a miniszter, hozzátéve: akkor tudnak együtt dolgozni, ha partnerség lesz. Abban is látnak fantáziát, és készek invesztálni bele, ha az osztrákok ki akarnak szállni.
Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
