Pesti Srácok

Magyar Nemzet: Így lett Gyurcsány bizalmi embere Tordai Csaba, a "dollárzsonglőr"

Magyar Nemzet: Így lett Gyurcsány bizalmi embere Tordai Csaba, a "dollárzsonglőr"

Tordai Csaba régóta bizalmi embere a baloldal vezérének, Gyurcsány Ferencnek, amit számos tény, és korábbi esemény igazol. Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadója a Gyurcsány-kormányok idején több fontos pozíciót is betöltött - írja a Magyar Nemzet.

Tordai az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője volt, majd 2007-ben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára lett és maradt Gyurcsány Ferenc lemondását követően is, a 2009 tavaszán alakult Bajnai-kormány alatt. Korábbi sajtóhírek szerint Tordai annyira erős embernek számított a baloldalon, hogy egyes esetekben ő vezette a kormányülést Gyurcsány távollétében.

A lap cikke felidézi: Gyurcsányék bizalmi embere ráadásul még a kormányváltás előtt több hajmeresztő akciónak is főszereplője volt. Az Origo 2009-ben számolt be arról, hogy üres papírokat kaptak a Miniszterelnöki Hivataltól, amikor a 2006-os zavargások idején tartott kormányülések összefoglalóit kikérték. Bár jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumot nem lehet teljesen titkosítani, a MeH úgy vélte, hogy teljesítette a törvény előírásait, még úgy is, hogy minden szót kitörölt a szövegből. Az illetékes államtitkár, azaz Tordai Csaba a megváltoztathatatlan, sötét múltra és nehezen meghatározható fogalmakra hivatkozott – írta cikkében az Origó.

A portál a 2006. szeptember 1-jétől november 15-ig terjedő időszak (az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalának ideje) és a 2008. szeptember 1-jétől 2009. január 20-ig terjedő időszak (a globális hitelválság és a többször újratervezett költségvetés ideje) alatt megtartott kormányülések összefoglalóit és mellékleteit kérte ki a MeH-től. Azt remélték, ezekből a dokumentumokból többet megtudatnak arról, hogy az adott időszakokban hogyan reagált a kormány, milyen módon értékelte a kialakult helyzetet, milyen javaslatok merültek fel a miniszterek heti rendszerességgel tartott munkamegbeszélésein.

PestiSracok facebook image

A hivatal azonban üres papírokkal, teljesen kitakart, fehér lapokkal tudta le az adatkérést, pedig jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumokat nem lehet teljes egészében visszatartani. Kiderült, hogy a MeH egységesen államtitokként kezelte a 2008 előtti kormányüléseken történteket.

Szintén Tordai nevéhez fűződik, hogy az 1989 és 2010 közötti kormányülések hangfelvételeinek gondozását kiszervezték egy magáncégnek. Ezt a Magyar Nemzet adta hírül a 2010-es kormányváltás után. A lap beszámolója szerint a második Gyurcsány-kormány első ülése csak tíz percig volt nyilvános. A megbeszélésen elhangzottakat azonban szó szerint rögzítették, a kormányülések rejtjelezett hangfelvételeit a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő titkos ügyiratkezelési iroda vette fel és tárolta. Az 1989 és 2010 közötti kormányülések hangfelvételeinek digitalizálását és visszakódolását azonban a MeH már egy magáncégre, a Rádió Recorder Kft.-re bízta.

Figyelemre méltó a történet annak tükrében is, amit egy hónappal a Magyar Nemzetben megjelent cikk után, 2010 júliusában a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese nyilatkozott a Múlt-kor nevű történelmi magazinnak. Szabó Csaba azt mondta: a kormányülések hanganyagai korábban titkos minősítésűek voltak, ezért a hanganyagok csak a minősítés lejárta után kerültek volna levéltárba. Szabó Csaba azt mondta: arról semmit sem tudtak, hogy a szocialista kormányzás vége felé Tordai Csaba államtitkár felülvizsgálta a kormányülések anyagát, feloldotta a titkos minősítést és kiadták egy magáncégnek a hangfelvételek kezelését, konvertálását. Erről a levéltárat nem tájékoztatták, a sajtóból értesültek a hírről.

(Magyar Nemzet / Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula)

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!