Orbán: az Európai Unió bővítésének meg kell történnie, nem kell semmilyen belső reform hozzá
A délkelet-európai országok európai uniós (EU-) csatlakozását sürgette a miniszterelnök pénteken Budapesten. Orbán Viktor egy konferencián azt mondta, az EU bővítésének "meg kell történnie", ahhoz nem szükséges belső reformokat végrehajtani az unióban.
A kormányfő a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján az Országházban elmondta, dinamika, növekedés, energia, erő az utóbbi években is az újabban felvett országok gazdaságából jött az Európai Unióba. Azt mondta, Európa egy nehéz időpontban tekint a nyugat-balkáni régióra.
A bővítést illetően sokkal inkább indokolt a kritika, mint az elismerés hangján beszélni az EU politikájáról
-jelentette ki. Hozzátette, maga az EU sem tudja eldönteni igazán, miképpen gondolkodjon a délkelet-európai térségről: kényelmetlen feladatot, nehézséget, problémát vagy inkább lehetőséget lát-e benne.
Mi, akik később csatlakoztunk, a bővítésre mindig lehetőségként tekintettük
-hangsúlyozta Orbán Viktor. Megjegyezte, vannak, akik a bővítést negatív összefüggésben szemlélik, az EU gondjait a posztszovjet térség országainak csatlakozásából vezetik le. A kormányfő azt mondta: a visegrádi négyek, a közép-európaiak immáron az unión belülről, a balkáni irányú bővítést egy energia- és erőforrásnak, egy lehetőségnek tekintik.
Görögország és Magyarország között egy geopolitikai luk van uniós tagság tekintetében, márpedig, mivel kitöltetlen tér nincs, így ha mi ezt a térséget nem integráljuk, akkor erre a térségre vonatkozóan másoknak is lesznek tervei
-mondta. Orbán Viktor hozzátette: a magyar-szerb határ a kínai szabadkereskedelmi övezet és az Európai Unió közös piacának találkozási pontjává vált, s noha a szerb-kínai szabadkereskedelmi megállapodás nyilván nem férne össze az európai uniós tagsággal, a szerbek jól teszik, ha több vasat is benne tartanak a tűzben, mert ha máshogy nem, így lehet Európát cselekvésre sarkallni. A miniszterelnök kiemelte: az orosz-ukrán háború "jól összezavart mindent", mert "elbizonytalanítja magát az Európai Uniót", amely addig egy összeurópai biztonsági architektúrát és az olcsó orosz energia és a magas színvonalú európai technológia összekapcsolását irányozta elő. Ez a biztonsági architektúra összeomlott - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, miközben a szankciók lényegében ellehetetlenítették ezt a modellt, ma nem világos a válasz arra, milyen szerződésrendszerrel akarjuk garantálni Európa biztonságát. Problémaként beszélt arról is, ami szerinte számos nagy európai ország narratívája, miszerint a bővítés előtt alapos belső reformokat kell végrehajtani az EU-ban.
Ha láttak már uniós belső reformot, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy azt jelenti, nincs bővítés
-fogalmazott, rámutatva arra, hogy ezek a reformok alapszerződés-módosítást, egyes országokban pedig népszavazást igényelnek. Elmondta, meg kell győzni az európai döntéshozókat, hogy nem szükséges a belső reformokat végrehajtani ahhoz, hogy legalább a legfelkészültebb országokat felvegyék az EU tagjai közé. Kitért arra, hogy a bővítés kérdése összefügg azzal a vitával is, milyen legyen az EU jövője. Kifejtette: a tagállamok egy része - köztük Magyarország - vissza akarja venni a szuverenitásának néhány olyan szeletét, amiről azt gondolja, "az uniós alapszerződést kijátszva, lopakodó módon vették el tőle az elmúlt évtizedben".
Ezek az országok Brüsszeltől jogköröket akarnak visszatelepíteni a tagállamokhoz, továbbá meg akarnak szüntetni olyan eszközöket, mint a jogállami, kondicionalitási eljárás, amit a brüsszeli bürokrácia a centralizáció érdekében használ
-részletezte. Orbán Viktor szerint a tagállamok másik csoportja növelni akarja a centralizációt és jogköröket venne el a tagállamoktól. Hozzátette: ennek legélesebb példája az a német javaslat, miszerint a döntéshozatal egyhangú helyett többségi legyen. Úgy folytatta, a centralizációs törekvések minden korábbinál gyorsabb ütemben haladnak előre. Amit a kommunizmusban láttunk, az most Brüsszelben ismétlődik: a jog a politika szolgálólányává válik - fogalmazott. Elmondta, Brüsszelben nincs jogállam, az csak követelményként van a tagállamokkal szemben, "ők ezeket nem tartják, saját szabályokat lépkednek át". Megjegyezte, Magyarországgal szemben most az a jogállami kifogás, ami alapot szolgáltat ahhoz, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat, hogy az egyik bírósági testületnek a szükségesnél kevesebb négyzetméternyi irodája van.
A vak is látja, hogy ez nem jogi, hanem egyszerű politikai kérdés
-mondta. Orbán Viktor javasolta a reálintegrációt, hogy a tagjelölt országok minél hamarabb részesedjenek a tagsággal járó előnyökből, azelőtt, hogy beléptek volna az unióba. A miniszterelnök azt mondta, egyebek mellett meg lehet nyitni a piacot, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlását el lehet indítani, az egységes eurófizetési térséghez hozzá lehet férni, a közúti szállítást meg lehet könnyíteni, az energiapiacokat is integrálni lehet. A kormányfő támogatta azt is, hogy az EU 2024 és 2027 között a növekedés érdekében adjon kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatást és négymilliárd euró kedvezményes hitelt ezeknek az országoknak. Elmondta, vita van ennek a pénzügyi forrásnak az előteremtéséről, mert nincs benne a költségvetésben, de Magyarország nyugat-balkáni országok integrációja érdekében szívesen fizet be és vállal többlet pénzügyi terhet, de Ukrajna érdekében nem. Kijelentette, Magyarország ki fog tartani a délkelet-európai térség integrációja mellett.
Forrás/fotó: MTI
