Pesti Srácok

A nemzetközi baloldali erők elleni küzdelemről tárgyalt Orbán Viktor az új argentin elnökkel (Galéria)

Orbán Viktor miniszterelnök szombat este kétoldalú tárgyalást folytatott Javier Mileivel, Argentína új elnökével, akinek beiktatási ünnepségére vasárnap kerül sor Buenos Airesben. A magyar kormányfő már több kétoldalú tárgyalást is folytatott az argentin fővárosban, amelyek célja a nemzetközi jobboldali együttműködés megerősítése. Ennek a klubnak lehet nemsokára tagja Milei, akinek vezetésével Argentína amellett, hogy Magyarország fontos kereskedelmi partnere, fontos politikai szövetségesévé is válhat.

Orbán Viktor személyesen is gratulált Javier Mileinek a választási győzelemhez, és magyarországi hivatalos látogatásra hívta meg az új államfőt. Egyeztettek a magyar–argentin kétoldalú kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről, valamint a politikai együttműködésről a nemzetközi baloldali erők elleni hatékonyabb küzdelem érdekében.

A magyar miniszterelnök a látogatás során Jair Bolsonaróval és a spanyol jobboldali VOX párt elnökével is egyeztetett Buenos Airesben. A volt brazil elnökkel a jobboldali pártok nemzetközi együttműködéséről tárgyaltak a felek, ennek részeként a magyar kormányfő beszámolt az európai jobboldal politikai előretöréséről. Santiago Abascallal való találkozóján a közelgő európai parlamenti választást megelőző kampányidőszak közös teendőiről, a választások tétjéről – a nemzeti szuverenitás megvédéséről – volt szó. A magyar és a spanyol pártvezető megerősítette elkötelezettségét a folyamatosan erősödő európai jobboldali pártok összefogásának elmélyítése mellett.

A Magyar Nemzet szerint most ehhez a jobboldali klubhoz csatlakozik Javier Milei, aki nem várt győzelmet aratott a november 19-i elnökválasztásokon. Az argentin közgazdászból politikussá, majd államfővé avanzsált Milei az egyik ikonikus arca lehet a nemzetközi jobboldalnak, nem hiába kapta meg az „argentin Trump” becenevet.

PestiSracok facebook image

A magát libertárius-anarchokapitalistának valló elnök radikális intézkedésekkel kampányolt: többek közt a központi bank megszüntetését, a gazdaság dollarizációját, a kormányzati kiadások drasztikus csökkentését, minisztériumok eltörlését és az állami vállalatok privatizációját ígérte. Kampányeseményeit imádta az argentin nép és az internet egyaránt: sokszor tűnt fel láncfűrésszel a kezében, amellyel a három számjegyű éves infláció legyőzését szimbolizálta, nyilatkozataiban pedig gyakran nyomdafestéket nem tűrő módon beszélt a baloldalról, amely válságba taszította az országot. Milei elnök egyébként az ukrajnai háborúval kapcsolatban is hasonló álláspontot képvisel, mint a magyar kormány: nemrégiben felajánlotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy tartsanak egy békekonferenciát Buenos Airesben. Hogy mit tud kezdeni a gazdaságilag romokban levő Argentínával Milei, az az elkövetkező hónapokban kiderül, az viszont biztos, hogy fontos alakja lehet az egyre erősödő jobboldalnak világszerte.

– vélekedett a jobboldali politikus győzelméről korábban Jorge González-Gallarza. Az Alapjogokért Központ vendég kutatója a Magyar Nemzet kérdésére rámutatott: a politikai változásokkal küszködő világban az argentin választási eredmény Milei győzelmének tükrében olyan tanulságokat és lehetőségeket rejt magában, amelyeket Magyarországnak éberen kell figyelnie és stratégiailag ki kell használnia a szövetségekre és közös értékekre való törekvés során.

– írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A dél-amerikai állam a mezőgazdasági termékek kivitelében is jól teljesít: a nagyjából 44 milliós ország közel tízszer annyi embert lenne képes ellátni, ráadásul ez a kapacitás 600 millió fő ellátására is növelhető. Mint azt az Oeconomus írja, Magyarország és Argentína 2013-ban írta alá a kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodást, amely 2015. szeptember 13-án lépett hatályba. 2022 őszén Szijjártó Péter Buenos Airesbe látogatott, ahol közlése szerint 2021-ben mintegy 80 százalékos növekedést követően megdőlt a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordja, annak értéke pedig meghaladta a kétszázmillió dollárt.

– áll az elemzésben.

D_MTI20231209001
D_MTI20231209002
D_MTI20231209003
D_MTI20231209004
D_MTI20231209005
D_MTI20231209006

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.