Pesti Srácok

Átadták Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díját (Galéria)

Vasárnap, Alfred Nobel halálának évfordulóján adták át a Nobel-díjakat Stockholmban. Az ünnepi ceremónia keretei között átvette az elismerést Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus is.

A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián. Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapja meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. Krausz Ferenc fizikus pedig két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszerért veheti át a fizikai Nobel-díjat. A ceremónián adják át a kémiai és az irodalmi Nobel-díjat, valamint a közgazdasági Nobel-emlékdíjat is.

A HVG információi szerint 1560 ember előtt adják át az idei Nobel-díjakat Stockholmban, ahová megérkezett már a svéd királyi család és a parlament elnöke is, akikkel szemben ül Karikó Katalin. A díjakat személyesen a svéd király nyújtotta át. Elsőként a magyarok közül Krausz Ferenc vette át a fizikai Nobel-díjat. Karikó Katalin is átvette a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, amit az mRNS-kutatásaiért kapott. Ez lehetővé tette a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztését is, amivel több millió embert oltottak be világszerte sikerrel.

– hangsúlyozta nyitóbeszédében Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.

D_KOS20231210003
D_KOS20231210008
D_KOS20231210010
D_KOS20231210015
D_KOS20231210016
D_KOS20231210034
D_KOS20231210040
D_KOS20231210050
D_KOS20231210055
D_KOS20231210060
D_KOS20231210066
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!