Pesti Srácok

Csák János: nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban

Csák János: nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban

Olyan év, amikor egy nemzetnek két Nobel-díjasa van, a legritkább dolog, igaz, nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban – jelentette ki Csák János kulturális és innovációs miniszter vasárnap, a svédországi magyar nagykövet rezidenciáján az M1 aktuális csatornának adott interjújában. Felidézte, hogy az első magyar Nobel-díjat Lénárd Fülöp kapta nemsokkal a rangos kitüntetés alapítását követően, 1905-ben.

– húzta alá Csák János. Mint mondta, Krausz Ferenc fizikus eredménye tényleg áttörés volt, amiből aztán lehet élettudományokban, anyagtudományokban, műszaki tudományokban további felfedezéseket tenni és további hasznosítást elérni. Hangsúlyozta: ugyanez vonatkozik Karikó Katalinra, aki az egész életét az mRNS kutatásának szentelte, és amikor jött a koronavírus-járvány, akkor mindenki felismerte, hogy az, amit korábban akár még finanszírozásban, kutatásban is nehéz volt elfogadtatni, az működik. Csák János úgy fogalmazott, hogy a jövőben mindkét kutatásra óriási, további kutatások épülhetnek az emberiség javára.

A miniszter a két magyar tudósról azt mondta, hogy a nagy embereket az jellemzi, hogy akárhonnan indultak, akárhová érkeztek, megtartják az önmagukkal szembeni és a többiekkel szembeni szerénységüket, alázatukat. Egyben figyelmébe ajánlotta különösen a fiataloknak és a lányoknak, hogy olvassák el Karikó Katalin életrajzi kötetét. Beszélt arról is, hogy további közös jellemzőjük, hogy azon gondolkodnak, hogyan lehetne alkalmazni felfedezéseiket. Kiemelte, hogy a magyar kormány Krausz Ferenc magyarországi kutatásaira 75 milliárd forintos programot indít 2030-ig, Karikó Katalin esetében pedig tárgyalások folynak programjáról a szegedi biológiai intézetben.

PestiSracok facebook image

Szót ejtett arról is: nagyon nagy jelentősége van, hogy az idén a tudomány került előtérbe. Mint fogalmazott, olyan jellemvonások, tulajdonságok kellenek a tudományhoz, mint a kíváncsiság, a képzelőtehetség, a kitartás, a kudarcot követő talpra állás és a csapatmunka. Hangsúlyozta, hogy ezek jellemzik az üzletembereket, a családapákat és családanyákat, sőt, a politikusokat is.

– jelentette ki Csák János. Ezzel összefüggésben pedig azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezett a közoktatás támogatása mellett. Mint mondta, ezért növelték meg az egyetemek finanszírozását két és félszeresére, a kutatóintézetek finanszírozását kétszeresére, valamint befektetéseket hajtottak végre a középiskolás és általános iskolás rendszerbe is, "pontosan azért, hogy a tehetségek ne vesszenek el".

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)