Pesti Srácok

Kínai és orosz katonai repülőgépek hatoltak be Dél-Korea légvédelmi azonosító zónájába

Kínai és orosz katonai repülőgépek hatoltak be Dél-Korea légvédelmi azonosító zónájába

Két kínai és négy orosz katonai repülőgép hatolt be Dél-Korea légvédelmi azonosító zónájába (KADIZ) előzetes bejelentés nélkül, Szöul válaszul vadászgépeket küldött a helyszínre – tájékoztatott a dél-koreai hadsereg csütörtökön.

A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága (JCS) közölte, hogy helyi idő szerint 11 óra 53 perc és 12 óra 10 perc között a kínai és az orosz gépek az Ullung-sziget felől, északi irányból berepültek az ország légvédelmi azonosító zónájába, majd a keleti részén fekvő Dokdo-szigeteken át elhagyták azt. Nem sértették meg Dél-Korea légterét – tették hozzá.

A JCS közölte, hogy már a berepülés előtt azonosította a gépeket, és taktikai megfontolásból a helyszínre küldte vadászgépeit egy esetleges incidens elkerülése érdekében. Legutóbb júniusban történt hasonló eset. A JCS egy tisztviselője elmondta, hogy Dél-Korea a repülőgépek behatolása miatt tiltakozását fejezte ki Kínának egy közvetlen katonai kommunikációs csatornán keresztül, azonban az orosz fél felé nem tett ilyen lépést, mert a két ország nem tart fenn ilyen kommunikációs csatornát egymás között.

A légvédelmi azonosító zóna nem az adott ország területéhez tartozó légtér, de pontosan az esetleges félreértések és balesetek elkerülése miatt az ezekbe történő berepüléskor a nemzetközi gyakorlat szerint a külföldi repülőgépek lehetővé teszik azonosításukat. Dél-Korea a térségből elsőként, 1951-ben hozott létre légvédelmi azonosító zónát, az észak-koreai fenyegetés miatt. Japán 1969-ben csatlakozott a zónát kialakító államokhoz. Egyes zónák részben lefedik egymást, és kiterjedhetnek a nemzetközi légtérre is.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/YhC

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)