"Az intézkedések védik a franciákat" – Létrejött a kompromisszum a francia kormány és a jobboldal között az új bevándorlási törvény szövegéről
Az Emmanuel Macron államfő pártja és a jobbközép Köztársaságiak által létrehozott kompromisszumos szöveget a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés is támogatja, a baloldal viszont "szégyennek" minősítette.
A hét szenátorból és hét képviselőből álló vegyes bizottság hétfőn kezdte meg a munkáját, de a hatalmas viták miatt azt többször felfüggesztette. Elsősorban a külföldieknek járó szociális juttatások körül voltak nézeteltérések. A kompromisszumos szövegről várhatóan este szavaz a szenátus és a nemzetgyűlés is.
A parlament megállapodásra jutott a bevándorlási szövegről. Ez jó dolog: az intézkedések védik a franciákat, elengedhetetlen szigorral lépnek fel a külföldi bűnelkövetőkkel szemben, és olyan igazságügyi intézkedéseket is tartalmaznak, mint a kiskorúak fogva tartásának (történelmi) megszüntetése vagy (a feketén dolgozó külföldi) munkavállalók státuszának rendezése
– írta Gérald Darmanin belügyminiszter az X közösségi oldalon. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője is üdvözölte a megállapodást, és bejelentette, hogy képviselői megszavazzák a törvényjavaslatot.
Ideológiai áttörést, ideológiai győzelmet ünnepelhetünk a Nemzeti Tömörülés számára, mivel ez a törvény mostantól rögzíti a nemzeti prioritást, azaz a francia állampolgároknak az országunkban tartózkodó külföldiekkel szembeni előnyét egyes szociális juttatásokhoz való hozzáférés terén
– mondta Le Pen. Éric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vezetője úgy fogalmazott, hogy "ez a mi szövegünk", és jelezte, hogy a frakció megszavazza a javaslatot. A szocialista képviselők vezetője, Boris Vallaud viszont a többi baloldali erővel egyetértésben elítélte "a szégyen nagy pillanatát".
A legnagyobb vita abban a kérdésben alakult ki, hogy mennyi legyen a Franciaországban való tartózkodás minimális időtartama a rendezett helyzetű nem európai állampolgárok számára ahhoz, hogy szociális juttatásokra jogosulhassanak. A jobboldal legalább ötéves legális tartózkodást írt volna elő a családi segélyek, a lakhatási támogatások és a fogyatékosoknak járó juttatások számára. Parlamenti források szerint a létrejött kompromisszum lényege, hogy különbséget tesz uniós és nem uniós állampolgárok között, illetve aszerint, hogy a kérelmező dolgozik-e vagy sem. Az új korlátozások nem vonatkoznak a külföldi diákokra, az intézkedésekből viszont nem részesülhetnek a menekültek.
Az eredeti kormányjavaslat két lényeges intézkedést tartalmazott: a kitoloncolások végrehajtásának hatékonyabbá tételét a kiutasított külföldi állampolgárok esetében, valamint hatékonyabb társadalmi integrációt a menekültek és mindazok számára, akik Franciaországban maradhatnak. Ez utóbbi részeként a kormány a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban jelenleg feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálná, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélyt adott volna nekik. Ezt a passzust a jobboldal nem támogatja.
A szöveget a jobboldali többségű szenátus november közepén már elfogadta, de az eredeti javaslatot jelentősen szigorította, ezért a nemzetgyűlés a Zöldek indítványára a módosított törvénytervezetet elutasította még azelőtt, hogy megkezdődött volna a javaslatról a kéthetesre tervezett vita. A kormány ezt követően kezdeményezett egyeztetést a jobboldallal egy kompromisszumos megoldásra. A szenátus szigorította a családegyesítés kritériumait, legalább ötéves franciaországi tartózkodáshoz kötötte a családi és a lakhatási segélyekre való jogosultságot, és megszüntette az illegális bevándorlóknak eddig járó állami orvosi ellátást. A szenátusban kikerült a megszavazott javaslatból a mintegy 700 ezerre becsült külföldi feketemunkás legalizálását célzó intézkedés és a menedékkérők integrációjának javítása, és bekerültek olyanok, amelyek megkönnyítik a bűnelkövető illegális bevándorlók kitoloncolását.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin
