Orbán Viktor: évszázados távlatban nem volt olyan aktív és kiterjedt a magyar külpolitika, mint az elmúlt években
Magyarország nem nagyhatalom, mégis igényt tart az önálló külpolitikára, és elvárja, hogy ezt az igényét a nála nagyobbak is fogadják el - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián.
Évszázados távlatban nem volt olyan aktív és kiterjedt a magyar külpolitika, mint az elmúlt években, amelyeket az intenzív nyugati kapcsolatrendszer, "dübörgő keleti és déli nyitás", gyorsaság, akcióképesség, kereskedés, beruházások és konnektivitás jellemez - mondta el a Magyar Külügyi Intézet (MKI) alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián a miniszterelnök. Orbán Viktor beszédében áttekintette, hogy "a gyakorlat talajáról érkezve" mit tart az önálló és kezdeményező külpolitika sarokpontjainak.
Első tételként hangsúlyozta: ha egy relatív előnyökkel nem rendelkező ország önálló külpolitikát akar csinálni, akkor radikális álláspontot kell képviselnie.
Ezt nem lehet a "merjünk kicsik lenni" politikájával megtenni, helyette radikális álláspontra van szükség
- mondta. Példaként kiemelte: a magyarok nem vitatkoznak azon, milyen mechanizmussal kellene elosztani és integrálni a migránsokat. A lényegi kérdés egy magyar számára az, jó dolog-e egyáltalán a migráció.
Második tételként kiemelte: az a magyar külpolitikai gyakorlat, hogy "lényegretörően tesszük fel a kérdéseket", nem rontja, hanem emeli Magyarország presztízsét.
Az a körülmény, hogy mi képesek vagyunk nemcsak lényegretörően elmondani az álláspontunkat, hanem aztán intellektuálisan és politikai értelemben is megvédeni, sőt harcolni is érte, egyfajta védjeggyé válik
- tette hozzá.
Elterjedt vélekedés, hogy a radikális lényeglátás nem presztízshez, hanem elszigeteltséghez vezet, ez a gondolat azonban nem találkozik a tapasztalataival
- hangsúlyozta, hozzátéve: évszázados távlatban nem volt olyan aktív és kiterjedt a magyar külpolitika, mint az elmúlt években.
Intenzív nyugati kapcsolatrendszer, "dübörgő keleti és déli nyitás", gyorsaság, akcióképesség, kereskedés, beruházások és konnektivitás, ezt hozza magával mindez, és nem elszigeteltséget
- közölte. Orbán Viktor hangsúlyozta: a nemzetiérdek-alapú külpolitika egyesíti az idealizmus és a realizmus legjobb elemeit.
A nemzeti szó ebben a szókapcsolatban az idealista elemre utal, hiszen a nemzet elsősorban egy eszme. Az érdek szó pedig maga a realizmus, a szükséges, hasznos és praktikus dolgok gyűjtőneve
- fejtette ki. Úgy fogalmazott: a nemzetiérdek-alapú külpolitika legfontosabb feladata, hogy minden helyzetben definiálja, mi a nemzeti érdek, és ennek alapján cselekedjen.
Az ilyen külpolitika rendelkezik szellemi tartalommal, magában hordoz elveket és értékeket is, de folyamatos rugalmas alkalmazkodásra kényszeríti alkalmazóját
- foglalta össze. Kijelentette: a kiterjedt, minden irányban nyitott kapcsolatrendszer, az okosan felhasznált "soft power" eszközök arzenáljában hisz, ebben rejlik a magyar külpolitika igazi ereje, és ebben az intellektuális feladatban számít leginkább az MKI segítségére.
Ahogy Magyarország külkapcsolatai egyre szerteágazóbbá válnak, egyre nagyobb szükség van arra, hogy az értelmező, nemzeti érdeket definiáló döntés-előkészítő munkát a magyar külpolitikai gondolkodás legfelkészültebb szakemberei végezzék
- emelte ki.
Az MKI-ről mint különleges szellemi osztagról beszélt, amely a jövőben a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a kormányfő politikai igazgatóján keresztül segíti a kormány és a miniszterelnök munkáját.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
