Pesti Srácok

Orbán Viktor: végigfut a magyar történelmen az, hogy vannak, akik küzdenek a hazáért, míg mások elárulják a hazát (VIDEÓ)

Orbán Viktor interjút adott a TV2-nek, amelyben a fő témát a Ukrajna európai uniós csatlakozása, az izraeli és az ukrajnai háború, valamint a várható gazdásági kilátások kérdésköre adta. A miniszterelnök a beszélgetés során kifejtette, hogy "kemény harcok várnak ránk", de bízik a növekedésben. A kormányfő azt is kifejtette, hogy miért lenne káros a magyar és az európai gazdaságra Kijev integrációja. Az interjúban szóba került a szuverenitásvédelmi törvény is, amelynek kapcsán a kormányfő kemény megfogalmazásokat tett.

A TV2-nek adott interjút Orbán Viktor, ahol Gönczi Gábor arról kérdezte a kormányfőt, miért nem hallja meg a világ azt, amit a magyar kabinet hirdet az orosz–ukrán háború kapcsán: a tűzszünetet és a béketárgyalásokat. Orbán erre azt mondta: másképp fest a világ a többi országból, mint Budapestről, „mi közelebb vagyunk ehhez a konfliktushoz, mint a nyugatiak”, ez a háború pedig két szláv nép összecsapása. A kormányfő felhívta rá a figyelmet, hogy százezres nagyságrendű lehet a halottak és a jóvátehetetlen sérülést szenvedők száma.

Szóba került Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak, egyeztetéseinek megkezdése is. „26 tagállamot nem sikerült meggyőzni” arról, hogy ne kezdjék meg Ukrajna uniós csatlakozásának tárgyalását – vetette fel a riporter. A miniszterelnök erre úgy felelt, hogy „nem csináltunk még ilyet”: olyat már csináltak a történelemben, hogy felvettek valakit ebbe a közösségbe, de olyan országgal még nem kezdtek tárgyalásokat (eddig), ami háborúban áll. Álláspontja szerint nem tisztázódott, hogy Ukrajna azon területei is az Európai Unió részei lehetnének-e, amelyeket Oroszország jelenleg a fennhatósága alatt tart.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Orbán úgy vélte, egy uniós tagstátusz esetén elméletileg „mérnöki pontossággal” kell kiszámítani mindent, ez nem történt meg; az uniós, és így a magyar gazdaságot pedig „agyonvághatja”, ha beengedik az ukránokat. A kormányfő hangsúlyozta: ismerni kell a kockázatokat, és ismerni kell az emberek véleményét is az ukrán kérdésről, ezért indították el a nemzeti konzultációt. Megjegyezte: 150–190 milliárd euró között lehet az az összeg, amit az Európai Uniónak elő kellene teremtenie ahhoz, ha valóban fel kívánja venni tagállamai közé Ukrajnát. A miniszterelnök épp ezért közölte: nem akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy odaadják a magyarok pénzét Ukrajnának.

– fogalmazott a jövő februárban esedékes EU-csúcs kapcsán. A legutóbbi nyomán pedig azt mondta: annak legnehezebb része az volt, hogy miként tudják elérni Magyarország kimaradását egy olyan döntésből, amit a többi tagállam rá akar kényszeríteni.

Orbán Viktor szót ejtett a szuverenitásvédelmi törvényről is, amelyet néhány napja fogadott el az Országgyűlés. Mint fogalmazott, eddig azt hitték, olyan törvényeket alkottak 2010-et követően, amelyek garantálják az ország biztonságát; csakhogy a legutóbbi parlamenti választásokon kiderült, hogy „a rendszer ereszt, a sajtban lukak vannak, a dollárok begurultak”.

– mondta a kormányfő, hozzátéve: „ez árulás, mivel pontosan tudta a baloldal, hogy külföldi érkező elvárásokat kellene teljesíteniük”. Mint fogalmazott:

A miniszterelnök arról is beszélt: már az is merész célkitűzésnek tűnt, hogy 10 százalékra csökkenjen le az év végére az infláció, de most azt mondta, nem zárja ki, hogy december végén 7 százalék körül lesz az infláció.

– jelezte.

Mire lehetünk a legbüszkébbek 2023-ban? – kérdezte a riporter, mire Orbán Viktor úgy felelt: a Nobel-díjakra. De természetesen szóba került a magyar labdarúgó-válogatott újabb Eb-részvétele is. A karácsonyi ünnepekről szólván pedig arról is szót ejtett a miniszterelnök, hogyan is zajlik náluk a készülődés.

– zárta interjúját Orbán Viktor.

Forrás: Tények; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)