XXI. Század Intézet: Magyarország álláspontja változatlan Ukrajna EU-s csatlakozása kapcsán
A csatlakozási tárgyalások megindulása egyáltalán nem jelent uniós tagságot Ukrajnának, az várhatóan csak évtizedek múlva következik be, teljesen bizonytalan a kimenetele – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: más tagállam sem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, a mostani brüsszeli döntés csupán egy gesztus Ukrajna felé. Magyarország kitartott álláspontja mellett, továbbra is ellenzi Ukrajna uniós tagságát és a háború finanszírozását, az extra ukrán pénzek ügyében vétózott is a magyar kormányfő.
Komoly sikernek nevezte, hogy még az EU-csúcs kezdete előtt Magyarország 10,2 milliárd euró uniós forráshoz jutott hozzá. Mindez a csökkenő inflációs környezettel és az ismét növekvő gazdasággal párosulva egy lényegesen könnyebb időszakot vetít Magyarország elé"
– fogalmazott.
"Már megint Orbán Viktortól lehet hangos az EU-csúcs”, „Orbán a garancia, hogy éjszakába nyúlik az EU- csúcs” – ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel jelentek meg véleménycikkek a balliberális sajtóban az uniós csúcsot megelőzően – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint mindez jól mutatja, hogy minden ellentétes állítással szemben Orbán Viktor meghatározó európai politikus, figyelnek a szavára és nem lehet megkerülni az uniós döntéshozatalban. Ezt jelzi az is, hogy múlt héten Emmanuel Macron francia elnök is Párizsba hívta, hogy az uniós csúcs témáiról egyeztessenek.
Magyarországnak világos nemzeti érdekei vannak, amely mellett az uniós viták során mindvégig kiállt a magyar kormányfő: hazánk meg akarja kapni a neki jogosan járó uniós forrásokat, nem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét az Európai Unióba és nem akarja tovább finanszírozni a háborút"
– összegezte az elemző.
Hozzátette: ezek a témák meghatározóak voltak a mostani uniós csúcson és a kormányfő komoly eredményeket ért el. A magyar kormányfő a csatlakozási tárgyalásokat illetően egyedül maradt a tárgyalóasztalnál, így a döntésben nem vett részt, a magyar álláspontot ugyanakkor nem adta fel. A csatlakozási tárgyalást ráadásul a nemzeti parlament bármikor blokkolhatja, annak kimenetele teljesen bizonytalan, évtizedekig is elhúzódhat. Deák Dániel szerint ugyanakkor komoly eredmény, hogy az extra ukrán pénzek ügyében sikeresen vétózott a magyar kormányfő, illetve még az uniós csúcs kezdete előtt 10,2 milliárd eurónyi forrás felszabadítását jelentette be az Európai Bizottság, ezt Magyarország már biztosan megkapja, ez azonban még mindig 22 milliárddal kevesebb, mint ami hazánknak jár, így további küzdelem várható Brüsszelben.
Beszélt arról is, hogy Orbán Balázs politikai igazgató egy interjúban felvetette, hogy az ukrán támogatásokhoz csak akkor járul hozzá Magyarország, ha hazánk minden egyes eurócentet megkap a nekijáró uniós pénzekből. Az elemző szerint ez egy logikus követelés, ugyanis miként lenne elvárható, hogy többletbefizetéssel járuljon hozzá Magyarország az uniós költségvetéshez úgy, hogy ha egyébként a neki jogosan járó összegeket sem kapja meg.
A balliberális oldal számára komoly pofont jelentenek a mostani hírek, ugyanis ők évek óta azt hangoztatják, hogy ezek a pénzek nem érkeznek meg Magyarországra, amíg Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Most bebizonyosodott, hogy a baloldal ezen állításai nem igazak, ahogyan az sem, hogy Magyarországnak az Európai Ügyészséghez kell csatlakoznia ahhoz, hogy megkapja a neki jogosan járó uniós forrásokat"
– hangsúlyozta az elemző.
Kiemelte: az ukrán kérdésben Magyarország nincsen egyedül. Ausztria például nyíltan kimondta, hogy osztja a magyar álláspontot, ők sem támogatják Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba, de a kiszivárgó információk szerint több nagy tagállam is hallgatólagosan a magyar állásponttal ért egyet, csakhogy az amerikai és médianyomás miatt ezt nem merik nyíltan kimondani. Sajtóhírek arról is szóltak, hogy sem a francia államfő, sem a német kancellár nem rajong Ukrajna uniós tagságának gyorsított megszerzéséért, de erről a nemzetközi mainstream visszahang miatt nem beszélnek nyíltan. A mostani uniós csúcson is csupán egy gesztust tettek Ukrajnának a tárgyalások megindításával, a gyorsított felvételről szó sincsen, azzal más tagállamok sem értenek egyet – szögezte le az elemző.
Deák Dániel hangsúlyozta: Ukrajna ügyében változik a nyugati közvélemény álláspontja. Példaként említette, hogy az amerikai lakosság többsége már nem akarja tovább finanszírozni a háború folytatását, ennek megfelelően a republikánusok blokkolják is ezt. Szlovákiában is a magyar véleményt osztják a háború ügyében, a liberális mintaországnak számító Hollandiában pedig szintén a magyar álláspontot osztó párt nyert, de mostanra már Ausztria sem támogatja Ukrajna gyorsított uniós tagságát. Továbbá ott van Brazília is, amellyel kapcsolatban ünnepelte a nemzetközi baloldal a mostani baloldali elnök győzelmét, de ő még csak fogadni sem volt hajlandó az ukrán elnököt a napokban – összegezte.
A videóelemzés zárásaként hangsúlyozta, az uniós források megérkezése, a csökkenő inflációs pálya és az ismét növekedésnek induló gazdaság összességében egy lényegesen könnyebb időszakot vetít Magyarország elé, amely mind gazdasági, mind politikai szempontból nagyobb mozgásteret enged majd a kormány számára. Mindez pedig a válság elmélyülésében érdekelt baloldal számára rossz hír, ugyanis a javuló konjunktúra tovább ronthatja a választási esélyeiket.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
