Pesti Srácok

Zsigmond Barna Pál: Európát egyre jobban sújtja a migráció és a vele járó terrorveszély

Zsigmond Barna Pál: Európát egyre jobban sújtja a migráció és a vele járó terrorveszély

Európát egyre jobban sújtja a migráció és a vele járó terrorveszély – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára Facebook-oldalán, vasárnap. Zsigmond Barna Pál bejegyzésében felhívta a figyelemet arra, hogy a magyar határnál is egyre több az erőszakos és felfegyverzett migráns.

– tette hozzá az államtitkár, megjegyezve, hogy a most zajló nemzeti konzultáción is várják a magyar emberek véleményét a brüsszeli tervekről. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Lengyelország után Németország is úgy döntött, hogy ismételten meghosszabbítja az ideiglenesen visszaállított ellenőrzést több határszakaszán az illegális migrációs helyzetre tekintettel. Hozzátette: Ausztria december 3-tól a teljes osztrák–szlovák szárazföldi határszakaszon további két hónapra, Lengyelország december 4-től a teljes lengyel–szlovák szárazföldi határszakaszon további egy hónapra határozott az ellenőrzések fenntartásáról, míg Németország a Lengyelországgal, Svájccal és Csehországgal közös szárazföldi határain jelentette be az ellenőrzések meghosszabbítását.

PestiSracok facebook image

– emelte ki az államtitkár. Kitért arra, hogy az illegálisan Európába özönlő migránsokat "mágnesként vonzó" migrációs paktum erőltetésén túl az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az elmúlt héten odáig jutott, hogy egyenesen szükségszerűnek nevezte a bevándorlást, álmaik megvalósítására ösztönözve az Európába igyekvőket.

– folytatta Zsigmond Barna Pál. Rámutatott: a térség államai folyamatosan jelentik be, hogy újra és újra fenn kívánják tartani az ideiglenes határellenőrzést belső határaikon az illegális migráció jelentette biztonsági helyzet miatt.

– szögezte le az államtitkár. Hozzáfűzte: Magyarországon a külső határok védelmére fordított kiadások 2015 óta meghaladták a 650 milliárd forintot, amelyért "cserébe azonban csak folyamatos támadásokat kapunk", és Brüsszelben továbbra is kitartóan dolgoznak az illegális bevándorlók kötelező elosztásán a tagállamok között.

– jelezte posztjában Zsigmond Barna Pál.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.