A hamisított hívások és mobil-zsarolóvírusok veszélye is fenyeget minket ebben az évben
Az informatikai biztonság területén az idei évben sem dőlhetünk hátra, ugyanis 2024-es évben megjelennek az agresszív mobilos zsarolóvírusok, több formában sor kerül a mesterséges intelligencia rosszindulatú használatára, és a sportolók mellett már a hackerek is készülnek a nyári olimpiai játékokra –hívja fel a figyelmet Eddy Willems, a G DATA biztonsági szakembere, aki hat pontban szedte össze, hogy milyen veszélyek leselkednek ránk ebben az évben.
A sort a vállalatokra jelentő kockázattal kezdi, ugyanis ők továbbra is lassan javítják ki az informatikai termékekben felfedezett sebezhetőségeket. A kkv-szektorban ez gyakrabban fordul elő, fő oka pedig a frissítések időben történő telepítéséhez szükséges házon belüli szakértelem hiánya. Amikor egy népszerű alkalmazásban vagy rendszerben sérülékenységet fedeznek fel, a kiberbűnözők elkezdik keresni az internetre kapcsolt érintett rendszereket. Ha a javítás kiadása után egy vállalat több mint 48 órát vár a telepítéssel, akkor a támadások kockázata nagymértékben megnő. 2024-ben várható emellett, hogy megnő a nulladik napi, azaz az olyan támadások száma, amelyek az elérhető javítások nélküli sérülékenységeket használják ki. Ez különösen a nemzetállamok által végrehajtott kémkedések és ipari szabotázsok esetében jellemző.
Az ukrajnai háborúra kitérve megjegyzi Willems, hogy a fizikális háborún kívül kiberháború is zajlik. Sajnálatos módon a digitális áldozatok közé tartoznak a konfliktusban közvetlenül nem érintett szervezetek is, például olyan nemzetközi vállalatok, amelyek irodái vagy gyárai Ukrajnában vannak. Amíg a konfliktus fennáll, az ilyen jellegű járulékos károk elkerülhetetlenek.
Visszaélések a mesterséges inteligencia terén
2023-ban a mesterséges intelligencia vitathatatlan áttörést ért el, 2024-ben pedig további fejlődés várható. A kiberbűnözők kihasználják a mesterséges intelligencia előnyeit, így az adathalász-e-mailek egyre nehezebben észlelhetők, és ennek következtében hatékonyabbak. A hangklónozás és a hamisított (deepfake) videók fejlesztései a rosszindulatú szereplők érdeklődését is felkeltették. Példaként említi, hogy a csalók a hangtechnológiát használva családtagnak vagy hivatalos entitásnak adja ki magát, hogy személyes adatokat nyerjen ki.
A közelgő választások is generálhatnak kiberaktivitást
A sportrajongók már várják 2024 nyarát olyan eseményekkel, mint a párizsi nyári olimpiai játékok és a németországi labdarúgó Európa-bajnokság. Azonban a hackerek radarján is szerepelnek ugyanezek. Jelentős mennyiségű támadásra kell számítani a nyáron, beleértve a DDOS-támadásokat, a hivatalos webhelyek offline állapotba kerülését vagy az alternatív üzenetek megjelenítését. Az amerikai előválasztások és az európai parlamenti választások valószínűleg hasonlóképpen jelentős kiberaktivitást generálnak, különösen, ami a félretájékoztatást illeti.
A zéró bizalom elve előtérbe kerül
A Nemzeti Kibervédelmi Intézet weboldalán olvasható leírás szerint a „zéró bizalom elve” (Zero Trust) azt a biztonsági szemléletmódot jelenti, hogy feltételezzük, hogy rendszereink kompromittálódása elkerülhetetlen – mi több, valószínűleg már meg is történt –, ennélfogva egyetlen rendszerelem vagy hozzáférési kísérlet sem tekinthető megbízhatónak. A nulla bizalom jelentősen növeli az általános biztonságot, de vannak olyan forgatókönyvek, amikor még mindig nem nyújt megfelelő védelmet. A hackerek és a kiberbűnözők rendszergazdai jogokkal szerezhetik meg a felhasználói bejelentkezési adatokat, például úgy, hogy feltörik a többtényezős hitelesítést munkamenetcookie-lopással, egy köztes támadással vagy egy úgynevezett MFA-fáradási támadással. Ez lehetővé teheti számukra, hogy hozzáférjenek a belső adatokhoz és a teljes hálózathoz. Ezért magának az adatoknak a védelme is fontos, nemcsak az adatokhoz való hozzáférésre való összpontosítás.
A mobilfenyegetések bővülő birodalma
2024-ben a mobileszközöket célzó fenyegetések köre szélesebbé és veszélyesebbé válik – hívják fel a figyelmet A fejlett rosszindulatú programoktól a bonyolult adathalász rendszerekig sokféle a kockázat. A kiberbűnözők kihasználják a mobil operációs rendszerek és alkalmazások sebezhetőségét, ami az adatszivárgások számának növekedését eredményezi. 2024-ben az agresszívabb mobil-zsarolóvírusok számának növekedése várható. Ezenkívül az Apple iOS hivatalosan is támogatni kezdi a harmadik féltől származó alkalmazásboltokat az EMEA- (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban, ami új fenyegetést is jelent, amelyet a szervezeteknek figyelembe kell venniük. Bár továbbra sem világos, hogy az Apple hogyan teljesíti ezt a követelményt, ébernek kell maradnunk, hiszen a mobileszközök rosszindulatú programjainak többsége harmadik féltől származó alkalmazásboltokból származik.
Forrás: G DATA
