Pesti Srácok

A horvát elnök szerint az európai parlamenti választások nem fontosak Horvátországnak

A horvát elnök szerint az európai parlamenti választások nem fontosak Horvátországnak

Az európai parlamenti választások "nem fontosak" Horvátországnak, "csak a hazaiak" - jelentette ki pénteken Splitben újságíróknak nyilatkozva Zoran Milanovic horvát elnök, valamint szemére vetette Andrej Plenkovic kormányfőnek, hogy nem közli nyilvánosan azon tervét, miszerint az Európai Tanács elnöki székére pályázik.

- mondta Milanovic, megjegyezve, hogy az Európai Parlament "egy féldemokratikus testület, amelynek nincs valódi parlamenti hatalma, de legalább megteremti a demokrácia látszatát az EU-ban". Az elnök hozzátette:

PestiSracok facebook image

Michel, az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke nemrég bejelentette, hogy indul a júniusban megtartandó európai parlamenti választásokon képviselői helyért, ami annyit jelent, hogy idő előtt lemond tisztségéről, ezért a testületnek hamarosan új elnökre lesz szüksége. Milanovic szerint Plenkovicnak közölnie kell a horvát választókkal, ha "európai bársonyszékre" pályázik.

- mondta. A horvát kormányfő a vele kapcsolatos találgatásokra úgy reagált: mindhárom választáson győzni akar, az európai parlamentin, a horvát parlamentin és a horvát elnökválasztáson is, amelyet szintén idén tartanak meg az országban. "Az ellenzék évek óta azt szajkózza, hogy Brüsszelbe készülök, ezt ismételgeti Milanovic is nyolc éve. Pletykákkal foglalkoznak" - hangoztatta kormányfő, hozzátéve, hogy az elnökkel már két éve nincs semmilyen kapcsolata.

Forrás: MTI; Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) ZoranMilanovic horvát államfővel tárgyal a NATO csúcstalálkozójának szünetében Vilniusban 2023. július 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)