Pesti Srácok

A Népszava újságírója szerint szobrot kellene emelni a 2006-ban szemeket kilövő rendőröknek

A Népszava újságírója szerint szobrot kellene emelni a 2006-ban szemeket kilövő rendőröknek

Ha a 2006-ban megsérült tüntetők szobrot kapnak, minimum ott kell állnia mellette a szolgálatteljesítés közben megsérült rendőrök emlékművének is – fejtette ki enyhén szólva véleményes gondolatát Batka Zoltán a Népszava hasábjain, hozzátéve: azoknak a rendőröknek, „akik életük kockáztatásával is megvédték a város népét a szervezetten fellépő szélsőjobbos utcai harcosok pogromjától”. Ez ugyanaz a Batka Zoltán, aki korábban azt írta a fideszesek felakasztásával kapcsolatban, hogy „a kétkezi munkától sem riadna vissza”.

Az újságíró most épp nemcsak akasztana, hanem felidézte az ORFK adatait a 2006-os rendőrattak során megsérült egyenruhásokra vonatkozóan. Mint írta, „a város védelmében 2006-ban 399 magyar rendőr szenvedett sérüléseket, közülük 47-en súlyosan sérültek meg, voltak nyílt kéz- és lábtörések, koponyatörés, mellkasi zúzódás, volt rendőr, akin plasztikai műtétet kellett végrehajtani, mivel úgy összeégett az utcán”. Az újságíró „agyrémnek” tartja, hogy a megsérült tüntetőket „hőssé avatta az Orbán-kormány, közöttük eddig több mint 300 millió forint kártérítést osztott ki, a megsérült rendőrök ellenben egy kanyi vasat sem kaptak a helytállásukért”. A rendőrök melletti kortesbeszédében azért megjegyzi, hogy „persze voltak rendőri túlkapások is”.

Bayer Zsolt is reagált az ötletre: szerinte Batka Zoltánnak kellene szobrot állítani.

PestiSracok facebook image

– fejtette ki Bayer Zsolt. Azt írta:

Batka Zoltán egyébként ugyanaz, aki korábban azt írta a fideszesek felakasztásával kapcsolatban, hogy „a kétkezi munkától sem riadna vissza”.

Egy másik emlékezetes gondolat tőle a következő:

Forrás: Mandiner

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)