Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: általános az elégedetlenség Németországban, nemcsak a gazdák lázadoznak

Alapjogokért Központ: általános az elégedetlenség Németországban, nemcsak a gazdák lázadoznak

Általános az elégedetlenség Németországban a balliberális kormány gazdaságpolitikája, illetve az illegális migráció miatt - jelentette ki Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

Németország forrong címmel készített filmet az M1 a németországi gazdatüntetésről. A stáb az utcára vonuló gazdák ügyén túl a németek mindennapi problémáiról is forgatott. A filmben Szikra Leventével az Alapjogokért Központ elemzőjével mutatják be a németek hétköznapi problémáit, az energiaválságtól a migráción át az orosz-ukrán háborúig. Az elemző hangsúlyozta, hogy súlyos gazdasági válság alakult ki Németországban, részben az elhibázott szankciós politika, illetve az atomerőművek leállítása miatt kialakult energetikai válság nyomán. Elmondta: Oroszországból az Északi Áramlaton keresztül nem jut gázhoz Németország és a kieső energiát a korábban leállított atomerőművekben sem tudják megtermelni.

-sorolta.

PestiSracok facebook image

-fogalmazott.

-mondta. A büdzsében keletkezett 60 milliárd eurós lyukat pedig részben a gazdák támogatásainak megnyirbálásával próbálják betömködni. Ezért vonultak utcára a gazdák. Kifejtette: a helyzetet nehezíti a hárompárti kormánykoalíción belüli állandó vita, mert például a liberális párt gazdaságpolitikája összeegyeztethetetlen a zöldek törekvéseivel. Problémának nevezte azt is, hogy a fősodratú német média egyre kevésbé számol be az országban zajló demonstrációkról. Szikra Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy a német gazdák és fuvarozók dühösek azért is, mert az országot elárasztják az olcsó ukrán agrártermékek, illetve úgy érzik, hogy Ukrajnát az ő kárukra támogatja a kormány, hiszen Ukrajnára van pénz, az ő támogatásukra pedig kevésbé. További problémát jelent, hogy a 2021-ben tartott szövetségi és tartományi választások káoszba fordultak Berlinben. Óriási sorok voltak, sok helyen hiányoztak a szavazócédulák, előfordult, hogy olyanok is szavaztak, akiknek nem lett volna szavazati joguk, ebből pedig egy elhúzódó jogvita lett, és mind a két választást meg kell ismételni. Emiatt pedig változhat a Bundestag, a szövetségi parlament összetétele.

-fogalmazott az elemző. A filmben ismertetik, hogy Németország a 2015-ös menekültválság óta nem fogadott be annyi menekültet, mint tavaly. Az országban jelenleg több mint hárommillió menekült él. Csak Berlinben mintegy 1,5 millió eurót költenek a migránsok elhelyezésére és ellátására naponta, ami évente 547 millió eurót tesz ki. Ezzel kapcsolatban Szikra Levente rámutatott: a német kormány az elmúlt időszakban egyáltalán nem a bevándorlás csökkentésén dolgozott. Sőt, a Bundestag új állampolgársági törvényt fogadott el, ami megkönnyíti a bevándorlók számára az állampolgárság megszerzését. Ez szavazati jogot jelent, vagyis a német politika alakítására is nagyobb befolyásuk lesz a bevándorló csoportoknak. Szintén sikertelenek a migránsok kiutasítására tett intézkedések, így ha valakinek elutasították a menedékkérelmét, akkor is az országban marad. Nincs válasz arra sem: hogyan lehet képes a bevándorlással járó kulturális, biztonsági, a bevándorló közösségek erőszakos viselkedésével összefüggő és egyéb kihívásokat kezelni a német állam.

-mondta Szikra Levente.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.