Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: általános az elégedetlenség Németországban, nemcsak a gazdák lázadoznak

Alapjogokért Központ: általános az elégedetlenség Németországban, nemcsak a gazdák lázadoznak

Általános az elégedetlenség Németországban a balliberális kormány gazdaságpolitikája, illetve az illegális migráció miatt - jelentette ki Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

Németország forrong címmel készített filmet az M1 a németországi gazdatüntetésről. A stáb az utcára vonuló gazdák ügyén túl a németek mindennapi problémáiról is forgatott. A filmben Szikra Leventével az Alapjogokért Központ elemzőjével mutatják be a németek hétköznapi problémáit, az energiaválságtól a migráción át az orosz-ukrán háborúig. Az elemző hangsúlyozta, hogy súlyos gazdasági válság alakult ki Németországban, részben az elhibázott szankciós politika, illetve az atomerőművek leállítása miatt kialakult energetikai válság nyomán. Elmondta: Oroszországból az Északi Áramlaton keresztül nem jut gázhoz Németország és a kieső energiát a korábban leállított atomerőművekben sem tudják megtermelni.

-sorolta.

PestiSracok facebook image

-fogalmazott.

-mondta. A büdzsében keletkezett 60 milliárd eurós lyukat pedig részben a gazdák támogatásainak megnyirbálásával próbálják betömködni. Ezért vonultak utcára a gazdák. Kifejtette: a helyzetet nehezíti a hárompárti kormánykoalíción belüli állandó vita, mert például a liberális párt gazdaságpolitikája összeegyeztethetetlen a zöldek törekvéseivel. Problémának nevezte azt is, hogy a fősodratú német média egyre kevésbé számol be az országban zajló demonstrációkról. Szikra Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy a német gazdák és fuvarozók dühösek azért is, mert az országot elárasztják az olcsó ukrán agrártermékek, illetve úgy érzik, hogy Ukrajnát az ő kárukra támogatja a kormány, hiszen Ukrajnára van pénz, az ő támogatásukra pedig kevésbé. További problémát jelent, hogy a 2021-ben tartott szövetségi és tartományi választások káoszba fordultak Berlinben. Óriási sorok voltak, sok helyen hiányoztak a szavazócédulák, előfordult, hogy olyanok is szavaztak, akiknek nem lett volna szavazati joguk, ebből pedig egy elhúzódó jogvita lett, és mind a két választást meg kell ismételni. Emiatt pedig változhat a Bundestag, a szövetségi parlament összetétele.

-fogalmazott az elemző. A filmben ismertetik, hogy Németország a 2015-ös menekültválság óta nem fogadott be annyi menekültet, mint tavaly. Az országban jelenleg több mint hárommillió menekült él. Csak Berlinben mintegy 1,5 millió eurót költenek a migránsok elhelyezésére és ellátására naponta, ami évente 547 millió eurót tesz ki. Ezzel kapcsolatban Szikra Levente rámutatott: a német kormány az elmúlt időszakban egyáltalán nem a bevándorlás csökkentésén dolgozott. Sőt, a Bundestag új állampolgársági törvényt fogadott el, ami megkönnyíti a bevándorlók számára az állampolgárság megszerzését. Ez szavazati jogot jelent, vagyis a német politika alakítására is nagyobb befolyásuk lesz a bevándorló csoportoknak. Szintén sikertelenek a migránsok kiutasítására tett intézkedések, így ha valakinek elutasították a menedékkérelmét, akkor is az országban marad. Nincs válasz arra sem: hogyan lehet képes a bevándorlással járó kulturális, biztonsági, a bevándorló közösségek erőszakos viselkedésével összefüggő és egyéb kihívásokat kezelni a német állam.

-mondta Szikra Levente.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.