Pesti Srácok

Az otthoni munkavégzés és a rugalmas munkaidő a BKK járataira is hatással lesz péntektől

Az otthoni munkavégzés és a rugalmas munkaidő a BKK járataira is hatással lesz péntektől

Az átalakult utazási szokásokhoz igazítja menetrendjét a Budapesti Közlekedési Központ (BKK): január 19-étől a hétfői és pénteki csúcsidőben több sűrűn közlekedő járat menetrendje is változik - közölte a cég csütörtökön.

A közlemény szerint az otthoni munkavégzés és a rugalmas munkakezdés általános elterjedésével a hét végén (pénteken), illetve a hét elején (hétfőn) is kisebb, körülbelül 5 százalékkal alacsonyabb forgalom jellemző, ráadásul a reggeli csúcsidőszakban (7 és 8 óra között) hétfőn csaknem 10, pénteken pedig 15 százalékkal kevesebben utaznak közösségi közlekedéssel.

A BKK úgy döntött, hogy január 19-től, péntektől több járatának menetrendjét is a megváltozott utasforgalomhoz igazítja - írták, hozzátéve, hogy hétfőn és pénteken csúcsidőben azok a BKK-járatok, amelyek a mért utasforgalomhoz képest eddig sűrűbben, vagy több párhuzamos járattal együtt közlekedtek, legfeljebb 1-2 perccel ritkábban járnak majd.

Ezekre példa a 20E, amely 4-5 perc helyett 5 perc, vagy a 11-es busz, amely 4 perc helyett 4,5 percenként közlekedik majd hétfőnként - fűzték hozzá.

PestiSracok facebook image

Közölték azt is, hogy február 5-től bővülnek Rákosmente és környezetének közlekedési kapcsolatai: változik a 298-as busz menetrendje, valamint új 275-ös autóbuszjárat jelenik meg Rákoscsaba-Újtelep térségében.

A BKK azt írta, a felszabaduló erőforrásokat teljes mértékben hálózati fejlesztésre fordítják. Hozzátették azt is, tavaly több szinten - többek között a szakmai civil szervezetek részvételével - zajló egyeztetések előzték meg az életbe lépő menetrendváltozást, annak tartalmát az érintettek megismerték és alapvetően egyetértettek vele.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)