Pesti Srácok

Csütörtökön temetik Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költőt

Csütörtökön temetik Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költőt

Csütörtökön, Marosvásárhelyen temetik Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költőt, esszéírót, műfordítót, dramaturgot – közölte a Látó szépirodalmi folyóirat hétfőn. Az erdélyi magyar irodalmi lap szerkesztősége hétfőn, a Facebook-oldalán tájékoztatott egykori főszerkesztője temetéséről. Közölték, hogy a gyászszertartás csütörtökön helyi idő szerint 15 órától lesz a marosvásárhelyi református temető ravatalozójában.

Kovács András Ferenc 1959. július 17-én, Szatmárnémetiben született. Középiskolába szülővárosában járt, 1978-ban érettségizett a helyi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte, 1984-ben magyar–francia szakos tanári diplomát szerzett. Székelyudvarhely környéki helységekben tanított 1984 és 1989 között; 1990-től a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, 2008 és 2019 között pedig főszerkesztője volt. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. A költő 1996-ban József Attila-díjat kapott; 2006-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díját ítélték neki oda a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért, műfordításaiért és páratlan költői képzettségéért. A magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért 2010-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Requiem Tzimbalomra című verskötetéért 2020-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. Kovács András Ferenc 2022-ben Prima-díjat, 2023-ban Bertók László Költészeti Díjat kapott.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czimbal Gyula

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.