Pesti Srácok

Megkezdte választási pénzszórását Karácsony "kivéreztetett" csapata

Megkezdte választási pénzszórását Karácsony "kivéreztetett" csapata

Február derekáig kell elfogadniuk a 2024-es költségvetést az önkormányzatoknak, és bár Karácsony Gergely mást sem csinál csak arról panaszkodik, hogy a gonosz kormány "kivérezteti a fővárost", idén 562 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel terveznek összfővárosi szinten, ebből a fővárosi önkormányzatnak 303,5 milliárd forint jut, ez több mint duplája a 2018-as költségvetésben foglaltnak. Van olyan budapesti önkormányzat, ahol már elfogadták az idei költségvetést, a többség az utolsó pillanatra hagyja. A magasabb adóbevétel nagyobb mozgásteret biztosít, sok helyütt igen bőkezű lesz a lakossággal az önkormányzat, kimondható: választási költségvetések születnek.

A főváros 2024-es iparűzési adóbevételének alakulása miatt korábban soha nem látott magas összegeket tartalmaznak a helyi önkormányzatok költségvetései. A büdzsé számai cáfolják a baloldali mantrát, amely szerint az önkormányzatok kivéreztetése zajlik. Összfővárosi szinten 562 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel terveznek, ebből a Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett fővárosi önkormányzatnak 56 százalék jut, vagyis mintegy 303,5 milliárd forint. Ez csaknem 32 milliárd forinttal, körülbelül 12 százalékkal több, mint a 2023-ra várt 272 milliárd forint – írja a Magyar Nemzet.

Összehasonlításképpen: Tarlós István utolsó teljes évében, 2018-ban a 149 milliárd forintot sem érte el a fővárosi önkormányzat iparűzésiadó-bevétele, azaz több mint kétszeres a növekedés. Mégis, a Karácsony-kabinet által vezetett főváros áll a csőd szélén. Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője korábban lapunknak elmondta: idén rekordméretű adóbevétel keletkezett, ezt mind a budapesti vállalkozások fizetik be a kasszába.

PestiSracok facebook image

– összegezte a kormánypárti politikus, aki hozzátette: a baloldal saját magával sosem volt szemérmes. Amikor saját káderekre kellett költeni, saját prémiumokra, saját rendezvényekre, mindig volt pénz. Mindig az az első, hogy saját magukat kifizessék. Józsefváros az egyike azon kerületeknek, ahol már elfogadták az idei büdzsét. Megemlítendő, hogy Józsefváros a legtöbb pénzmaradvánnyal rendelkező kerület, itt már tavaly 10 milliárd forint el nem költött forrás halmozódott fel, annak ellenére, hogy Pikó András baloldali polgármester rendre kivéreztetést kiáltott. Leginkább lakossági elvonások és sarcok jellemezték a kerület elmúlt négy évét. A nagyobb fejlesztések hiánya azt eredményezte, hogy a választási évre bőkezűen oszthatnak szociális juttatásokat.

Ilyen például az ingyenpénz, az az egyszeri tízezer forintos támogatás, amelyet csak kérvényezni kell, még jövedelemigazolást sem kell bemutatni. Ez egyszerűen példátlan, hogy egy önkormányzat ilyen formában pénzosztást tart a választási évben. A támogatás nincsen konkrét élethelyzethez kötve. Az igénylő maga döntheti el, mire használja fel a kapott támogatást. A józsefvárosi költségvetés főösszege 41,256 milliárd forint, 3,26 milliárd forinttal több, mint 2023-ban. Egyelőre még nem ismert, hogy a fővárostól mennyi helyi iparűzésiadó-bevétel érkezik januárban, ám mivel tudható, hogy az összfővárosi adó mértéke növekedett, így a kerületi önkormányzatok is magasabb bevétellel számolnak.

Óbudán propaganda-költségvetés született, soha nem látott forrást különítettek el kommunikációra. Gyepes Ádám önkormányzati képviselő a Magyar Nemzetnek elmondta: Kiss László (DK) polgármester az elmúlt négy évben semmi másról nem volt hajlandó beszélni, mint hogy fejlesztésekre, a kerület tisztán tartására, a közbiztonság fenntartására, a hajléktalanhelyzet kezelésére, az egész városrész működtetésére nincs pénz, és azért kell minden önkormányzati adót, a bérleti és egyéb díjakat folyamatosan emelni és sarcolni az itt lakókat, mert a kormány minden forrást elvon a helyhatóságoktól.

– sorolta a fideszes képviselő. Mint mondta: Kiss Lászlóék továbbra is annyit gondolnak a városvezetésről, hogy ötévente elég az embereknek fűt-fát ígérni, majd semmit sem betartani azokból, folytatni a láblógatást, felvenni a közpénzt és kezdeni újra elölről az egészet.

– véleményezte Óbuda helyzetét Gyepes Ádám. Terézvárosban is jóval több forrásra számítanak, amiből bőven jut fejlesztésre a kerületben.

– mondta a lapnak Bálint György független önkormányzati képviselő.

– szögezte le a helyi képviselő. Hozzátette: Terézvárosban nem számolnak nagyobb beruházás elmaradásával, sőt jelentős fejlesztéseket terveznek. Ezek közé sorolhatók az óvoda- és iskolafelújítások, több mint 600 millió forint összegben, szociális intézmények felújítására 760 millió forintot terveznek, egészségügyi intézmények felújítására pedig több 800 millió forintot költenek majd a tervezet szerint.

– sorolta Bálint György. A képviselő szavaiból kiolvasható, hogy szó sincs az önkormányzatok kivéreztetéséről, sőt nagyon jó pénzügyi helyzet jellemzi a budapesti, baloldali vezetésű kerületeket, már amelyek elfogadták a büdzsét vagy hajlandóak voltak választ adni kérdéseinkre.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.