Pesti Srácok

Megvan a hivatalos végeredmény: a Szerb Haladó Párt kapta a legtöbb szavazatot

Megvan a hivatalos végeredmény: a Szerb Haladó Párt kapta a legtöbb szavazatot

A 2012 óta kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg a legtöbb mandátumot a szerbiai előrehozott parlamenti választáson a köztársasági választási bizottság pénteki hivatalos és végleges eredményei szerint. Szerbiában december 17-én tartottak előrehozott parlamenti, vajdasági tartományi, valamint 65 helyen önkormányzati választást. A szabálytalanságok miatt több helyen meg kellett ismételni a voksolást, illetve a fellebbezésekre is időt kellett hagyni. A határidők lejárta után ült össze a választási bizottság, hogy kihirdesse a végleges eredményeket.

Ezek alapján a jobbközép SNS-nek a következő időszakban 129 képviselője lesz a 250 fős belgrádi törvényhozásban. Ez kilenccel több, mint az előző megbízatási időszakban volt, és ezzel a párt megszerezte az abszolút többséget. A második helyen a baloldali összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listája végzett, amelynek így 65 képviselője került be a parlamentbe. A harmadik pedig az eddigi kisebb kormánykoalíciós partner, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) lett 18 mandátummal.

A választási bizottság végleges eredményei alapján a parlamentbe bekerült még a jobboldali Remény koalíció (13 mandátum), valamint a civilekből álló, A nép egy hangja nevet viselő lista (13 mandátum).

A szerb pártok mellett öt kisebbségi párt is bekerült a parlamentbe. A bosnyák kisebbség két pártjának kettő-kettő, az orosz, valamint az albán kisebbségnek pedig egy-egy képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) hat politikusa ülhet be a parlamenti patkóba. A legnagyobb délvidéki magyar párt az előző választáson öt mandátumot szerzett. A részvételi arány 58,77 százalékos volt.

PestiSracok facebook image

A vajdasági tartományi választáson az SNS a voksok 47,31 százalékát, a Szerbia az erőszak ellen a 21,85 százalékát, a VMSZ a 6,47 százalékát, az SPS az 5,05 százalékát, míg a Remény koalíció az 5,14 százalékát szerezte meg. A vajdasági tartományi választáson a részvételi arány 59,19 százalék volt. A választásra vonatkozó jogszabályok értelmében a végleges eredmények kihirdetését követően 30 nap áll rendelkezésre arra, hogy megalakuljon a parlament, a képviselők eskütétele után pedig 90 nap van arra, hogy a kormány is létrejöjjön.

Forrás: MTI; Fotó:

MTI/EPA/Andrej Cukic

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.