Pesti Srácok

Mit fog most mondani a nyugat-európai és a magyarországi baloldal? – Dmitro Kuleba szerint Orbán Viktor és Szijjártó Péter nem oroszbarát

Mit fog most mondani a nyugat-európai és a magyarországi baloldal? – Dmitro Kuleba szerint Orbán Viktor és Szijjártó Péter nem oroszbarát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn találkozott Ungváron ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, valamint Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. Előbbi interjút adott az Ukrinformnak, amelyben elmondta: a lehető legtöbbet hozták ki a megbeszélésből – szúrta ki az Index. Kuleba láthatóan elhagyta a korábban harcias és időnként gyalázkodó szavakat, sőt, azt is kijelentette, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter NEM oroszbarát. Vélhetően nehéz pillanatok elé néz a nyugat-európai és a magyarországi baloldal, aki napi szinten sulykolják, hogy Magyarország nem más, mint Putyin utolsó csatlósa. Most mi lesz?

Ungvárra látogatott hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki kijelentette: történtek ugyan biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség, amire hazánk készen áll. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a találkozó után interjút adott az Ukrinformnak, amelyben elmondta: magyar kollégájával 2022 óta nem találkoztak, leszámítva egy rövid brüsszeli találkozót. Szerinte ez a megbeszélés már időszerű volt, és hasznosnak értékelte.

– mondta nevetve. Hangsúlyozta: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jól tette, amikor arról beszélt, hogy Magyarország elismeri és tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását. A találkozóval kapcsolatban elárulta: őszintén beszéltek egymás szándékairól és aggodalmaikról.

PestiSracok facebook image

– mondta a miniszter. A témák közül elsőként a magyar kisebbség helyzetét emelte ki, másodikként a háborút említette.

– magyarázta. A harmadik téma az Orbán–Zelenszkij-találkozó volt, és az, hogy milyen eredményei lehetnek egy ilyen csúcsnak. Kuleba azonban elmondta azt is, hogy mindvégig aggasztotta a mondat, amelyet állandóan hall a magyaroktól: „adjatok vissza minden jogot a magyar kisebbségnek”. Mint mondta, egy átfogó listát kért arról, hogy pontosan mit kell visszaadni. Egy tizenegy pontból álló listát kapott, amelyet korábban már Menczer Tamás is említett.

– emelte ki az ukrán külügyér. Hozzátette, hogy erre a célra egyébként különbizottságot hoztak létre, amely alaposan kivizsgál minden aggályt. Az interjúban szóba került Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének évértékelője is, amelyben a magyar politikus arról beszélt, ha a háború következtében megszűnne Ukrajna államisága, egyetlen magyarországi pártként a Mi Hazánk Mozgalom „igényt tart Kárpátaljára”. Ezzel kapcsolatban Kuleba feltette a kérdést: „Miért kellene elhallgatni egy Ukrajnát fenyegető magyar radikális politikus nyilatkozatát?”

– kommentálta Toroczkai nyilatkozatát. Dmitro Kuleba kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy sem Orbán Viktort, sem Szijjártó Pétert nem tartja oroszpárti politikusnak. Bár a két politikust számos alkalommal oroszbarátnak nevezték az ukrajnai háború kezdete óta, Dmitro Kuleba most azt mondta:

Az ukrán külügyminiszter a Telexnek adott interjúban beszélt erről, amelyben arra is kitért: Szijjártó Péter hétfőn először mondta neki azt, hogy „a kisebbségekről szóló törvényben elfogadott változtatások megállították azt a negatív spirált, amely eddig jellemző volt az ukrán–magyar kapcsolatokra. Fontos volt az is, hogy hangsúlyozta Ukrajna területi egysége és szuverenitása melletti kiállását.” Azt viszont elismerte, hogy a fegyverszállításokkal, békekötéssel és a szankciók működésével kapcsolatban továbbra is van véleménykülönbség a két fél közt.

Forrás: Index, Telex; Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)