Pesti Srácok

Szavazóik nincsenek, pénzük annál több – Milliárdok jutnak a parlamenti kis pártoknak

Szavazóik nincsenek, pénzük annál több – Milliárdok jutnak a parlamenti kis pártoknak

Furcsa módon, ha kamupártokról beszélünk, nem azokra a politikai mikroorganizmusokra gondolunk, akik a baloldali összefogás nélkül be sem jutottak volna a parlamentbe. Pedig ott vannak ők, akiknek társadalmi támogatásuk ugyan nincs, képviselőik mégis milliókat keresnek, a frakciók és a pártalapítványok pedig sok százmillió forintból gazdálkodhatnak. Emellett irodabérlet, lakástámogatás, autóhasználat, üzemanyagkártya is jár a politikusaiknak.

A Magyar Nemzet szerint egyre több olyan ellenzéki párt van a magyar Országgyűlésben, amely, ha most vasárnap lennének a választások, be sem jutna a parlamentbe, mégis több százmillió forintból gazdálkodhatnak. Ilyen a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik, az MSZP, de már ide sorolható a Momentum is. A pártok, azok alapítványai, országgyűlési frakcióik ugyanis mind részesülnek központi költségvetési támogatásban, vagyis az adófizetők pénzéből fedezik politikai kiadásaikat. Mindezen túl a frakciók képviselői is busás fizetést kapnak.

A jobboldali elfogultsággal távolról sem vádolható Publicus Intézet decemberben, a Népszava megbízásából készített felmérése szerint a Momentum és az MSZP 4–4 százalékon, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd pedig 1–1–1 százalékon áll szintén az összes megkérdezett körében. Vagyis ezek a pártok most nem lépnék át az ötszázalékos bejutási küszöböt, ennek ellenére még 2026-ig tetemes pénzek felett diszponálnak.

A 2023-as költségvetési törvényben szereplő adatok szerint a Párbeszéd például közel 136 millió forintot kap évente, míg a Megújuló Magyarországért Alapítvány további 110 millió forinttal erősíti a Szabó Rebeka és Tordai Bence vezette törpepártot. Az évi 246 millió forint mellett a frakció havi hatmillió forint működési költséget is bezsebel, ez évente újabb 72 millió. Mindent összevetve az egyszázalékos támogatottságot sem igen elérő Párbeszéd 318 millió forintból gazdálkodhat évente. Az ugyancsak parlamenti küszöb alatt lévő Jobbik 236,4 millió forintot kap egy évben, amihez jön a Jobbik Magyarországért Alapítványnak biztosított 280 millió, valamint a frakciónak járó havi 7,6 millió forint. Mindent egybevéve a mára minipárttá zsugorodott Jobbik is biztos anyagi helyzetben van 2026-ig évente 607,6 millió forinttal. Az LMP 105,6 millióból gazdálkodhat évente, míg az Ökopolisz Alapítvány közel hatvanmilliós támogatást élvez. A frakció 5,7 milliós havi apanázsával a magát zöldként hirdető párt évente 234 milliót kap az adófizetők pénzéből. A bejutási küszöböt alulról súroló Momentum és az MSZP is biztos bevétellel rendelkezik. A magát liberálisnak nevező párt évi 185 milliójához az Indítsuk be Magyarországot Alapítvány 193 millió forinttal járul hozzá, míg a frakció évente 7,6 millióból gazdálkodhat. Ez összesen közel 470 millió forintos bevételt jelent a kordon-, helyesebben kerítésbontással politizáló alakulatnak. A szocialisták 183,3 milliós évi költségvetési támogatásához a Táncsics Alapítvány 190 millió forintot tesz hozzá, a frakció működési költségre ugyancsak 7,6 milliót kap havonta. Ez évente közel 465 millió forintot jelent.

PestiSracok facebook image

Az iméntieket összegezve az öt kis párt évente több mint kétmilliárd forintot kap az adófizetőktől gyakorlatilag anélkül, hogy bármit tennének. Mindezzel a politikusi jólétnek még távolról sincs vége: a pártok országgyűlési képviselői is busás összegért dolgoznak. A frakcióvezetők bruttó hárommillió forintot kapnak, míg a párbeszédes társelnökök közül Szabó Rebeka mintegy bruttó 2,4 millió forintot kap havonta képviselői munkájáért, Tordai Bence pedig 2,6 milliónál is többet vihet haza minden hónapban. Végül, de nem utolsósorban, a képviselők számtalan egyéb támogatást is igénybe vehetnek: ilyen az üzemanyagkártya, a telefonhasználat vagy az irodabérlet, amelynek felső határa közel 851 ezer forint havonta minden képviselőnek. Ezt a DK-s Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Sebián-Petrovszki László, illetve Vadai Ágnes ki is használja: mind a négyen ugyanabban a Teréz körúti ingatlanban bérelnek irodát az adófizetők pénzéből.

Ezen túl a képviselői tiszteletdíj 35 százalékáért bérelhetnek lakást azok az országgyűlési képviselők, akiknek gondot jelentene a bejárás a lakhelyükről. A legdrágább lakásokat 460 ezer forintért bérlik a képviselők, míg a legolcsóbb albérlet, amit az Országgyűlés áll, 199 ezer forint. A lehetőséggel azonban abszurd módon olyan politikusok is élnek, akik budapesti választókerületből jutottak a parlamentbe. A momentumos Szabó Szabolcs, aki Csepel és Soroksár képviselője, évek óta így oldja meg lakhatását, és az 1. választókerületben (Belváros) megválasztott Csárdi Antalnak is az Országgyűlés bérel lakást. Szabó 216 ezerért, Csárdi 380 ezerért talált magának ingatlant. Közülük is kitűnik azonban Tóth Endre, akinek 430 ezer forintért bérelnek lakást.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.