Pesti Srácok

Szavazóik nincsenek, pénzük annál több – Milliárdok jutnak a parlamenti kis pártoknak

Szavazóik nincsenek, pénzük annál több – Milliárdok jutnak a parlamenti kis pártoknak

Furcsa módon, ha kamupártokról beszélünk, nem azokra a politikai mikroorganizmusokra gondolunk, akik a baloldali összefogás nélkül be sem jutottak volna a parlamentbe. Pedig ott vannak ők, akiknek társadalmi támogatásuk ugyan nincs, képviselőik mégis milliókat keresnek, a frakciók és a pártalapítványok pedig sok százmillió forintból gazdálkodhatnak. Emellett irodabérlet, lakástámogatás, autóhasználat, üzemanyagkártya is jár a politikusaiknak.

A Magyar Nemzet szerint egyre több olyan ellenzéki párt van a magyar Országgyűlésben, amely, ha most vasárnap lennének a választások, be sem jutna a parlamentbe, mégis több százmillió forintból gazdálkodhatnak. Ilyen a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik, az MSZP, de már ide sorolható a Momentum is. A pártok, azok alapítványai, országgyűlési frakcióik ugyanis mind részesülnek központi költségvetési támogatásban, vagyis az adófizetők pénzéből fedezik politikai kiadásaikat. Mindezen túl a frakciók képviselői is busás fizetést kapnak.

A jobboldali elfogultsággal távolról sem vádolható Publicus Intézet decemberben, a Népszava megbízásából készített felmérése szerint a Momentum és az MSZP 4–4 százalékon, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd pedig 1–1–1 százalékon áll szintén az összes megkérdezett körében. Vagyis ezek a pártok most nem lépnék át az ötszázalékos bejutási küszöböt, ennek ellenére még 2026-ig tetemes pénzek felett diszponálnak.

A 2023-as költségvetési törvényben szereplő adatok szerint a Párbeszéd például közel 136 millió forintot kap évente, míg a Megújuló Magyarországért Alapítvány további 110 millió forinttal erősíti a Szabó Rebeka és Tordai Bence vezette törpepártot. Az évi 246 millió forint mellett a frakció havi hatmillió forint működési költséget is bezsebel, ez évente újabb 72 millió. Mindent összevetve az egyszázalékos támogatottságot sem igen elérő Párbeszéd 318 millió forintból gazdálkodhat évente. Az ugyancsak parlamenti küszöb alatt lévő Jobbik 236,4 millió forintot kap egy évben, amihez jön a Jobbik Magyarországért Alapítványnak biztosított 280 millió, valamint a frakciónak járó havi 7,6 millió forint. Mindent egybevéve a mára minipárttá zsugorodott Jobbik is biztos anyagi helyzetben van 2026-ig évente 607,6 millió forinttal. Az LMP 105,6 millióból gazdálkodhat évente, míg az Ökopolisz Alapítvány közel hatvanmilliós támogatást élvez. A frakció 5,7 milliós havi apanázsával a magát zöldként hirdető párt évente 234 milliót kap az adófizetők pénzéből. A bejutási küszöböt alulról súroló Momentum és az MSZP is biztos bevétellel rendelkezik. A magát liberálisnak nevező párt évi 185 milliójához az Indítsuk be Magyarországot Alapítvány 193 millió forinttal járul hozzá, míg a frakció évente 7,6 millióból gazdálkodhat. Ez összesen közel 470 millió forintos bevételt jelent a kordon-, helyesebben kerítésbontással politizáló alakulatnak. A szocialisták 183,3 milliós évi költségvetési támogatásához a Táncsics Alapítvány 190 millió forintot tesz hozzá, a frakció működési költségre ugyancsak 7,6 milliót kap havonta. Ez évente közel 465 millió forintot jelent.

PestiSracok facebook image

Az iméntieket összegezve az öt kis párt évente több mint kétmilliárd forintot kap az adófizetőktől gyakorlatilag anélkül, hogy bármit tennének. Mindezzel a politikusi jólétnek még távolról sincs vége: a pártok országgyűlési képviselői is busás összegért dolgoznak. A frakcióvezetők bruttó hárommillió forintot kapnak, míg a párbeszédes társelnökök közül Szabó Rebeka mintegy bruttó 2,4 millió forintot kap havonta képviselői munkájáért, Tordai Bence pedig 2,6 milliónál is többet vihet haza minden hónapban. Végül, de nem utolsósorban, a képviselők számtalan egyéb támogatást is igénybe vehetnek: ilyen az üzemanyagkártya, a telefonhasználat vagy az irodabérlet, amelynek felső határa közel 851 ezer forint havonta minden képviselőnek. Ezt a DK-s Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Sebián-Petrovszki László, illetve Vadai Ágnes ki is használja: mind a négyen ugyanabban a Teréz körúti ingatlanban bérelnek irodát az adófizetők pénzéből.

Ezen túl a képviselői tiszteletdíj 35 százalékáért bérelhetnek lakást azok az országgyűlési képviselők, akiknek gondot jelentene a bejárás a lakhelyükről. A legdrágább lakásokat 460 ezer forintért bérlik a képviselők, míg a legolcsóbb albérlet, amit az Országgyűlés áll, 199 ezer forint. A lehetőséggel azonban abszurd módon olyan politikusok is élnek, akik budapesti választókerületből jutottak a parlamentbe. A momentumos Szabó Szabolcs, aki Csepel és Soroksár képviselője, évek óta így oldja meg lakhatását, és az 1. választókerületben (Belváros) megválasztott Csárdi Antalnak is az Országgyűlés bérel lakást. Szabó 216 ezerért, Csárdi 380 ezerért talált magának ingatlant. Közülük is kitűnik azonban Tóth Endre, akinek 430 ezer forintért bérelnek lakást.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.