Pesti Srácok

Szavazóik nincsenek, pénzük annál több – Milliárdok jutnak a parlamenti kis pártoknak

Szavazóik nincsenek, pénzük annál több – Milliárdok jutnak a parlamenti kis pártoknak

Furcsa módon, ha kamupártokról beszélünk, nem azokra a politikai mikroorganizmusokra gondolunk, akik a baloldali összefogás nélkül be sem jutottak volna a parlamentbe. Pedig ott vannak ők, akiknek társadalmi támogatásuk ugyan nincs, képviselőik mégis milliókat keresnek, a frakciók és a pártalapítványok pedig sok százmillió forintból gazdálkodhatnak. Emellett irodabérlet, lakástámogatás, autóhasználat, üzemanyagkártya is jár a politikusaiknak.

A Magyar Nemzet szerint egyre több olyan ellenzéki párt van a magyar Országgyűlésben, amely, ha most vasárnap lennének a választások, be sem jutna a parlamentbe, mégis több százmillió forintból gazdálkodhatnak. Ilyen a Párbeszéd, az LMP, a Jobbik, az MSZP, de már ide sorolható a Momentum is. A pártok, azok alapítványai, országgyűlési frakcióik ugyanis mind részesülnek központi költségvetési támogatásban, vagyis az adófizetők pénzéből fedezik politikai kiadásaikat. Mindezen túl a frakciók képviselői is busás fizetést kapnak.

A jobboldali elfogultsággal távolról sem vádolható Publicus Intézet decemberben, a Népszava megbízásából készített felmérése szerint a Momentum és az MSZP 4–4 százalékon, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd pedig 1–1–1 százalékon áll szintén az összes megkérdezett körében. Vagyis ezek a pártok most nem lépnék át az ötszázalékos bejutási küszöböt, ennek ellenére még 2026-ig tetemes pénzek felett diszponálnak.

A 2023-as költségvetési törvényben szereplő adatok szerint a Párbeszéd például közel 136 millió forintot kap évente, míg a Megújuló Magyarországért Alapítvány további 110 millió forinttal erősíti a Szabó Rebeka és Tordai Bence vezette törpepártot. Az évi 246 millió forint mellett a frakció havi hatmillió forint működési költséget is bezsebel, ez évente újabb 72 millió. Mindent összevetve az egyszázalékos támogatottságot sem igen elérő Párbeszéd 318 millió forintból gazdálkodhat évente. Az ugyancsak parlamenti küszöb alatt lévő Jobbik 236,4 millió forintot kap egy évben, amihez jön a Jobbik Magyarországért Alapítványnak biztosított 280 millió, valamint a frakciónak járó havi 7,6 millió forint. Mindent egybevéve a mára minipárttá zsugorodott Jobbik is biztos anyagi helyzetben van 2026-ig évente 607,6 millió forinttal. Az LMP 105,6 millióból gazdálkodhat évente, míg az Ökopolisz Alapítvány közel hatvanmilliós támogatást élvez. A frakció 5,7 milliós havi apanázsával a magát zöldként hirdető párt évente 234 milliót kap az adófizetők pénzéből. A bejutási küszöböt alulról súroló Momentum és az MSZP is biztos bevétellel rendelkezik. A magát liberálisnak nevező párt évi 185 milliójához az Indítsuk be Magyarországot Alapítvány 193 millió forinttal járul hozzá, míg a frakció évente 7,6 millióból gazdálkodhat. Ez összesen közel 470 millió forintos bevételt jelent a kordon-, helyesebben kerítésbontással politizáló alakulatnak. A szocialisták 183,3 milliós évi költségvetési támogatásához a Táncsics Alapítvány 190 millió forintot tesz hozzá, a frakció működési költségre ugyancsak 7,6 milliót kap havonta. Ez évente közel 465 millió forintot jelent.

PestiSracok facebook image

Az iméntieket összegezve az öt kis párt évente több mint kétmilliárd forintot kap az adófizetőktől gyakorlatilag anélkül, hogy bármit tennének. Mindezzel a politikusi jólétnek még távolról sincs vége: a pártok országgyűlési képviselői is busás összegért dolgoznak. A frakcióvezetők bruttó hárommillió forintot kapnak, míg a párbeszédes társelnökök közül Szabó Rebeka mintegy bruttó 2,4 millió forintot kap havonta képviselői munkájáért, Tordai Bence pedig 2,6 milliónál is többet vihet haza minden hónapban. Végül, de nem utolsósorban, a képviselők számtalan egyéb támogatást is igénybe vehetnek: ilyen az üzemanyagkártya, a telefonhasználat vagy az irodabérlet, amelynek felső határa közel 851 ezer forint havonta minden képviselőnek. Ezt a DK-s Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Sebián-Petrovszki László, illetve Vadai Ágnes ki is használja: mind a négyen ugyanabban a Teréz körúti ingatlanban bérelnek irodát az adófizetők pénzéből.

Ezen túl a képviselői tiszteletdíj 35 százalékáért bérelhetnek lakást azok az országgyűlési képviselők, akiknek gondot jelentene a bejárás a lakhelyükről. A legdrágább lakásokat 460 ezer forintért bérlik a képviselők, míg a legolcsóbb albérlet, amit az Országgyűlés áll, 199 ezer forint. A lehetőséggel azonban abszurd módon olyan politikusok is élnek, akik budapesti választókerületből jutottak a parlamentbe. A momentumos Szabó Szabolcs, aki Csepel és Soroksár képviselője, évek óta így oldja meg lakhatását, és az 1. választókerületben (Belváros) megválasztott Csárdi Antalnak is az Országgyűlés bérel lakást. Szabó 216 ezerért, Csárdi 380 ezerért talált magának ingatlant. Közülük is kitűnik azonban Tóth Endre, akinek 430 ezer forintért bérelnek lakást.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)