Székelyföld autonómiastatútumát a választások után ismét a bukaresti parlament elé terjesztik
Sepsiszentgyörgy, 2012. november 8.
Tüntetõk székely zászlóval a Kovászna megyei prefektus hivatala elõtt Sepsiszentgyörgyön 2012. november 8-án. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szervezésében tartott demonstráción Codrin Munteanu prefektus ellen tüntettek, aki 2012 májusa óta módszeresen támadja a magyar szimbólumokat. A megmozdulásra érkezõk közül az elsõ ötszáz tüntetõ székely zászlót kapott ajándékba azzal a kéréssel, hogy tûzze ki a házára a kék alapú, arany színû csíkot, holdat és csillagot ábrázoló lobogót.
MTI Fotó: Henning János
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó, a bukaresti parlament által decemberben sürgősségi eljárással elutasított törvénytervezetet az év végén esedékes parlamenti választások után kell ismét a törvényhozó testület elé terjeszteni.
Izsák Balázs az MTI-hez szerdán megküldött, a "hatodik beterjesztés elé" címmel ellátott közleményében megállapította: a megalakulása óta eltelt húsz évben átlagosan négyévenként szembesült a román törvényhozás azzal, hogy a székelység nem mondott le a Székelyföld területi autonómiájáról és arról a jövőképről, hogy az autonómia megvalósítása által "demokratikus országgá tegye Romániát".
Figyelembe véve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk: a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómiastatútumát"
- vélekedett az SZNT elnöke.
Kifejtette: az autonómiastatútum hatodik beterjesztésére a választások után, 2024 és 2028 között kell sort keríteni, és szerinte minden újabb beterjesztést egy kiemelt fontosságú eseménynek kell kísérnie romániai és nemzetközi téren, olyan tömegdemonstrációk, lakossági fórumok, intenzív diplomáciai tevékenység, sajtókampány, amelyeket a közösség tagjai kezdeményeznek.
Természetes elvárás parlamenti képviseletünkkel szemben, hogy nyilvános megszólalásokkal és minden rendelkezésükre álló eszközzel segítsék a törvénytervezet sikerét"
- szögezte le Izsák Balázs, hozzátéve: külön kihívást jelent a beterjesztőknek a nyílt vagy burkolt, az autonómiaküzdelmet "szélmalomharcnak" nyilvánító magyar nyelvű ellenpropaganda. Ellenérvként az SZNT-elnök felidézte: Dél-Tirolnak ötven év kellett az autonómia kivívásáig, Skóciának háromszáz, Katalónia pedig 1714-ben került spanyol fennhatóság alá, de autonómiáját csak 1978-ban nyerte el. Ami Székelyföld autonómiastatútumának eddigi bukaresti elutasításait illeti, Izsák Balázs úgy értékelte: a román parlament törvényhozási tanácsának (a törvényszövegek jogharmóniáját előzetesen vizsgáló szakértői testületnek) a véleményezései "korántsem meggyőzőek", szerinte számos ellentmondást, tárgyi tévedést, szándékos és rosszhiszemű félreértést tartalmaznak, sőt, nemzetközi dokumentum meghamisítására is volt bennük példa.
Amiben reménykedhetünk, hogy első lépésként javulhat a román törvényhozó testület szellemi színvonala, ami még nem jelenti azt, hogy ettől toleránsabb is lesz, és készségesen fogadja el az autonómiastatútumot. A vita feltételei javulnak, és nekünk ez is érdekünk! Bár a tervezetet nem bocsátják parlamenti vitára, ezek ellenére írásban léteznek és nyilvánosak az ellenérvek, amelyek cáfolhatóak, és ezek a törvényhozási tanácsnak, de a törvényhozás minden tagjának elküldhetőek, és ezt meg is tettük. Ennyire szűkre szabott a vita kerete, de egy olyan lehetőség, amellyel éltünk és élni fogunk"
- olvasható az SZNT elnökének közleményében.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/Henning János)
