Pesti Srácok

Újabb ország szakította meg diplomáciai kapcsolatait Tajvannal

Újabb ország szakította meg diplomáciai kapcsolatait Tajvannal

Nauru megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal és a Kínai Népköztársasággal kezdeményez kapcsolatfelvételt – jelentette be hétfőn a csendes-óceáni szigetország elnöke, David Adeang a Facebookon közzétett videoüzenetében. A hírt Tajpej megerősítette.

Közleményében a yareni kormány kiemelte: az "egy Kína" elve mentén döntött a Pekinggel történő kapcsolatfelvétel mellett, és hozzátette, hogy a változás "Nauru fejlesztése irányában tett fontos lépés". Sajtótájékoztatóján Tien Csung-kvang tajvani külügyminiszter-helyettes megerősítette a hírt és azt vetette Kína szemére, hogy pénzügyi támogatás ígéretével vette rá Naurut a lépésre, amelyet egyébként "rajtaütésszerűnek" nevezett.

– jelentette ki. Nauru a bejelentést két nappal a tajvani elnökválasztás után tette, amelyen a függetlenségpárti Laj Csing-tö aratott győzelmet. A kínai külügyminisztérium üdvözölte a naurui bejelentést, és leszögezte: kész új fejezetet nyitni a csendes-óceáni állammal való kapcsolataiban.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki a tárca egyik szóvivője. Ezzel 12-re csökkent azon országok száma, amelyek Tajvant önálló államként ismerik el, beleértve a Vatikánt is. Az alig 12 500 lakosú, 21 négyzetkilométernyi Nauru volt az utolsó csendes-óceáni állam, amely Peking helyett Tajpejben tartott fenn diplomáciai képviseletet. Legutóbb, tavaly márciusban Honduras jelentette be, hogy megszakítja Tajpejjel ápolt diplomáciai kapcsolatait és Pekingben nyit nagykövetséget.

Kína szakadár tartományának tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel valósítja meg az újraegyesítést.

Forrás: MTI; Fotó: Telegram

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!