Pesti Srácok

Makronóm Intézet: A családok védelme és a gazdaságfejlesztés miatt lett nagyobb a hiány

Makronóm Intézet: A családok védelme és a gazdaságfejlesztés miatt lett nagyobb a hiány

A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint annak ellenére, hogy a pénzügyminiszter álláspontja alapján a tavalyi év egy köztes és már jobb időszak volt, mint az azt megelőző, nem lehet kijelenteni, hogy jobb évet zártunk, mint 2022-ben.

„A csütörtökön megjelent hiányszám az előzmények ismeretében nem okozott nagy meglepetést. A havi adatokból tudvalevő volt, hogy a hiány az előzetes deficitcélnál magasabb lesz, a kitűzött hiánycélt nem sikerül tartani” – így összegezte az Indexnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője a pénzügyminiszter csütörtöki bejelentését, miszerint 2023-ban 4593 milliárd forint volt a költségvetési hiány.

– mondta Regős Gábor. Varga Mihály a 2023-as év értékelésekor úgy fogalmazott, hogy a tavalyi év egy köztes és már jobb időszak volt, mint a 2022-es. Ugyanakkor a Makronóm Intézet elemzője szerint ezt költségvetési szempontból egyáltalán nem lehet kijelenteni. Regős szerint a2022-es 6,2 százalékos deficitet (melyet akkor a GDP 1,2 százalékának megfelelő egyedi gázvásárlás magyarázott) alig sikerült lefaragni, sőt gyakorlatilag a magas hiány a 2020-as koronavírus-járvány óta velünk van.

PestiSracok facebook image

A Makronóm Intézet vezető elemzője ugyanakkor kiemelte: az uniós források visszatartása, a megemelkedett kamat- és rezsikiadások egyaránt hozzájárultak a magas hiányhoz. Lefordítva: a kormánynak a nehéz világgazdasági környezetben a családok védelme, a rezsicsökkentés és a gazdaságfejlesztés, illetve a hiánycél tartása között kellett választania, s érthetően az előbbit választotta.

Forrás: Index; Fotó: Regős Gábor/Facebook

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!