Pesti Srácok

A Frontex megháromszorozza a határőrök számát Bulgária uniós külső határain

A Frontex megháromszorozza a határőrök számát Bulgária uniós külső határain

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) megháromszorozza a határőrök számát Bulgária Törökországgal, illetve Szerbiával közös uniós külső határain - jelentette be csütörtökön Hans Leijtens.

A varsói székhelyű szervezet főigazgatója szerint március 20-tól további 500-600 Frontex-határőrt küldenek Bulgáriába. A BTA helyi hírügynökség jelentése szerint Leijtens a nap folyamán tett látogatást Kalin Sztojanov bolgár belügyminiszter társaságában a Kapitan Andrejevo bolgár-török határátkelőhelyen. Leijtens hangsúlyozta, hogy Bulgáriának nagyon fontos szerepe van az uniós külső határok őrzésében.

Bulgária Törökországgal közös, 259 kilométer hosszú szárazföldi határát 2017 óta szögesdrót kerítéssel védik, illetve hőfigyelő kamerákkal ellenőrzik.

Ennek ellenére gyakoriak az embercsempészek segítségével elkövetett határsértések. A legtöbb illegális bevándorló igyekszik elkerülni, hogy az EU legszegényebb tagországában regisztrálják, Szerbián keresztül Nyugat-Európa tehetősebb államai felé folytatják útjukat. A bolgár-szerb határ 341 kilométer hosszú. Leijtens kiemelte, hogy a Frontex nemcsak a határokat, de az európai értékeket is védi. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy

PestiSracok facebook image

A szervezet főigazgatója egyben teljes támogatásáról biztosította Bulgáriát a belső határellenőrzések nélküli schengeni övezethez való csatlakozásban. A délkelet-európai ország március végével válik tagjává ennek a térségnek, egyelőre azonban csak a légi és a tengeri közlekedésben. Szófia mindemellett a szárazföldi ellenőrzések megszüntetésére is törekszik az uniós belső határokon.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook/Frontex, the European Border and Coast Guard Agency

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!