Pesti Srácok

A Frontex megháromszorozza a határőrök számát Bulgária uniós külső határain

A Frontex megháromszorozza a határőrök számát Bulgária uniós külső határain

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) megháromszorozza a határőrök számát Bulgária Törökországgal, illetve Szerbiával közös uniós külső határain - jelentette be csütörtökön Hans Leijtens.

A varsói székhelyű szervezet főigazgatója szerint március 20-tól további 500-600 Frontex-határőrt küldenek Bulgáriába. A BTA helyi hírügynökség jelentése szerint Leijtens a nap folyamán tett látogatást Kalin Sztojanov bolgár belügyminiszter társaságában a Kapitan Andrejevo bolgár-török határátkelőhelyen. Leijtens hangsúlyozta, hogy Bulgáriának nagyon fontos szerepe van az uniós külső határok őrzésében.

Bulgária Törökországgal közös, 259 kilométer hosszú szárazföldi határát 2017 óta szögesdrót kerítéssel védik, illetve hőfigyelő kamerákkal ellenőrzik.

Ennek ellenére gyakoriak az embercsempészek segítségével elkövetett határsértések. A legtöbb illegális bevándorló igyekszik elkerülni, hogy az EU legszegényebb tagországában regisztrálják, Szerbián keresztül Nyugat-Európa tehetősebb államai felé folytatják útjukat. A bolgár-szerb határ 341 kilométer hosszú. Leijtens kiemelte, hogy a Frontex nemcsak a határokat, de az európai értékeket is védi. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy

PestiSracok facebook image

A szervezet főigazgatója egyben teljes támogatásáról biztosította Bulgáriát a belső határellenőrzések nélküli schengeni övezethez való csatlakozásban. A délkelet-európai ország március végével válik tagjává ennek a térségnek, egyelőre azonban csak a légi és a tengeri közlekedésben. Szófia mindemellett a szárazföldi ellenőrzések megszüntetésére is törekszik az uniós belső határokon.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook/Frontex, the European Border and Coast Guard Agency

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)