Pesti Srácok

Andrzej Duda szerint erős lengyel-amerikai szövetségre van szükség

Andrzej Duda szerint erős lengyel-amerikai szövetségre van szükség

Erős lengyel-amerikai szövetségre van szükség, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz Varsóban és Washingtonban – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap, azokra a lengyelországi bírálatokra reagálva, amelyek Donald Trump volt amerikai elnöknek a NATO-tagországokat érintő friss megjegyzéseit kísérték.

Varsóban a kormánypolitikusok éles kritikáját váltotta ki Trump azon szombati kijelentése, miszerint az Egyesült Államoknak nem kell megvédenie azokat a NATO-tagországokat, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadások szövetség által elvárt szintjét. A volt amerikai elnök szavaira vasárnap az X közösségi felületen reagálva Donald Tusk lengyel kormányfő felidézte Andrzej Duda korábbi kijelentését, miszerint Trump "betartja ígéreteit". A bejegyzésben Tusk egyúttal úgy értelmezte Trump szombati beszédét, hogy a legesélyesebb amerikai republikánus elnökjelölt "biztatni fogja Oroszországot a NATO-tagállamok megtámadására".

Egy vasárnap délutáni vidéki gyűlésen Tusk kijelentette: az európai politikusokat és társadalmakat serkenteni kell egy közös, intenzív védelmi politikára. Hozzátette: a lengyelek néha "a legnagyobb aggodalommal hallgatják például egyes amerikai politikai vezetők szavait", amelyek "megkérdőjelezik, hogy a NATO és mindenekelőtt az Egyesült Államok valóban készen áll-e teljes szolidaritásvállalásra" más tagállamokkal az Oroszországgal lehetséges, "hosszúnak ígérkező" konfrontáció során. Trump szavait Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter is kommentálta.

PestiSracok facebook image

– olvasható Kosiniak-Kamysz vasárnapi X-bejegyzésében.

– tette hozzá a politikus. Marcin Kierwinski lengyel belügyminiszter szerint Trump "egyenesen arra szólít fel, hogy Európát átadják Putyinnak".

– tette hozzá Kierwinski vasárnap a közösségi médiában.

Andrzej Duda az X-en hangsúlyozta: a lengyel-amerikai szövetségnek erősnek kell lennie, "függetlenül attól, ki van jelenleg hatalmon Lengyelországban és az Egyesült Államokban". Hozzátette: ő maga "mindig is ebben a szellemben cselekedett és fog cselekedni, tiszteletben tartva minden amerikai partnert". Duda szerint nem szolgálja sem Lengyelország gazdasági érdekeit, sem az ország biztonságát, ha "megsértik az amerikai politikai színtér egyik felét". Az elnök felidézte azt is, hogy a tavaly novemberig nyolc éven át hivatalban lévő PiS-kormány idején a GDP 4 százalékára növelték Lengyelország védelmi kiadásait.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.