Pesti Srácok

Építészeti államtitkár: Budapesten is épülhet magasház

Építészeti államtitkár: Budapesten is épülhet magasház

Amit mi itt elképzelünk, az arról szól, hogy a lehető legnagyobb, egybefüggő zöld területet hozzuk létre vonzó funkciókkal. Ezt szolgálja nemcsak Rákosrendező, hanem az egész vasúti tengely vizsgálata és rekonstrukciója egészen a Nyugati pályaudvarig - mondta a Magyar Nemzetnek Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, aki szerint Budapesten is megvan a létjogosultsága annak, hogy bizonyos helyeken és minőségben magasházak épüljenek.

Az államtitkár lap csütörtöki számában elmondta: az elmúlt évtizedekben nagyon sok koncepció és látványterv készült különböző megbízásokból Rákosrendezőre vonatkozóan, ennek ellenére mindig parlagon maradt a terület.

A terület tisztítása megkezdődött

Ezért mi azt mondtuk, hogy ebben a kérdésben azonnal lépni kell, és tavaly javaslatot tettünk: nézzük meg, melyek azok a cégek, vállalkozások, fejlesztők, amelyeknek van tőkéjük és elképzelésük a területtel kapcsolatban - ismertette, jelezve: ezek közül az egyik legtőkeerősebb és a legnagyobb garanciával rendelkező csoport anyaországával, az Egyesült Arab Emírségekkel van egy nemzetközi szerződésük, vagyis hivatalosan elkezdődhet a folyamat. Míg a tárgyalások zajlanak, elkezdték a terület megtisztítását és a rekultiváció előkészítését.

PestiSracok facebook image

Lánszki Regő kijelentette: azt, hogy a főváros, amely ez esetben nem tulajdonos, a saját elképzelését éppen parkvárosnak nevezi, egyfajta marketinghúzásnak tartja. Rámutatott: egy 130 hektáros területről van szó, amely önálló városközpontként működhet. Itt kötelezően nagyarányú zöldfelületeket, nagy parkokat kell létrehozni, fontos azonban az is, hogy milyen funkciók, milyen épületek veszik körbe, vannak-e ott szolgáltatások, irodák, színházak, mozik, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen Budapest belvárosába menniük a területen élőknek, sőt inkább onnan jöjjenek ide, enyhítve a belső városrészek túlzsúfoltságát.

- hangsúlyozta.

Azt mondta, a magasházakról Budapesten nagyon régóta folyik a vita, de

Hozzátette, Budapestnek alapvető eleganciája és karaktere van, amelyet nem szabad megbontani, ugyanakkor a magyar fővárosban is megvan a létjogosultsága magasházak építésének. Pontosan meg kell határozni azonban, hogy milyen távolságra lehetnek ezek az épületek a központtól, illetve milyen magasságban.

A Mol-toronynál vannak jobb elképzelések

Sajnos erre nem a legjobb példa a már megépült Mol-torony, amely önmagában egy pillérként jelenik meg a tájképen. Ennél sokkal jobb városépítészeti lehetőségeink is vannak - fogalmazott Lánszki Regő.

Szerinte szólnak gazdasági és fenntarthatósági érvek egy olyan negyed kijelölésére Budapesten, amelyikben magas épületeket emelnek.

- értékelt.

Az államtitkár jelezte, 2024. október 1-jétől csak olyan épületek épülhetnek, amelyek illeszkednek a településképbe. Rákosrendező esetében is készült városarculati kézikönyv, amelyben - Karácsony Gergely akkori polgármester ajánlásával - az oslói magasházak szerepelnek követendő példaként - jegyezte meg.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.