Pesti Srácok

Földváryné Kiss Réka: ha a kommunisták megszerzik a hatalmat, akkor bárkiből lehet áldozat

Földváryné Kiss Réka: ha a kommunisták megszerzik a hatalmat, akkor bárkiből lehet áldozat

Ez a nap nemcsak a Kisgazdapárt főtitkára, Kovács Béla személyes tragédiájáról szól, de a szembesülésről azzal is, hogy ha a kommunisták megszerzik a hatalmat, akkor bárkiből lehet áldozat – mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából Budapesten.

A NEB, Az Országgyűlés Hivatala és a Rákóczi Szövetség vasárnapi megemlékezésén a Nemzeti vértanúk emlékművénél a NEB elnöke kiemelte: a független és demokratikus Magyarország reményének megalázó és cinikus sárba tiprását jelentette, hogy Kovács Bélát, a magyar törvényhozás mentelmi joggal védett képviselőjét 1947-ben egy idegen hatalom állambiztonsági szervei letartóztathatták, külföldre hurcolhatták, megkínozhatták és végül a Gulágon évekig fogva tarthatták. Gérecz Attila, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottjának életét felidézve elmondta: a nagyon fiatalon, mindössze 26 évesen meghalt költőről, megannyi sorstársáról, a kommunista diktatúra áldozatainak tízezreiről a rendszerváltásig, 1989-ig nem lehetett nyilvánosan beszélni.

– mondta a NEB elnöke.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Földváryné Kiss Réka. Az emlékműnél koszorút helyezett el Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke, Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Földváryné Kiss Réka is. A megemlékezésen a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei szervezeteinek képviseletében több száz középiskolás vett részt.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Ennek értelmében minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól a középfokú oktatási intézményekben. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulágon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. A budapesti Vértanúk terén található Nemzeti vértanúk emlékművének 1934-ben felavatott eredeti alkotását 1945-ben lerombolták. Az emlékművet 2019-ben avatták fel újra.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Lakatos Péter

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.