Pesti Srácok

Földváryné Kiss Réka: ha a kommunisták megszerzik a hatalmat, akkor bárkiből lehet áldozat

Földváryné Kiss Réka: ha a kommunisták megszerzik a hatalmat, akkor bárkiből lehet áldozat

Ez a nap nemcsak a Kisgazdapárt főtitkára, Kovács Béla személyes tragédiájáról szól, de a szembesülésről azzal is, hogy ha a kommunisták megszerzik a hatalmat, akkor bárkiből lehet áldozat – mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából Budapesten.

A NEB, Az Országgyűlés Hivatala és a Rákóczi Szövetség vasárnapi megemlékezésén a Nemzeti vértanúk emlékművénél a NEB elnöke kiemelte: a független és demokratikus Magyarország reményének megalázó és cinikus sárba tiprását jelentette, hogy Kovács Bélát, a magyar törvényhozás mentelmi joggal védett képviselőjét 1947-ben egy idegen hatalom állambiztonsági szervei letartóztathatták, külföldre hurcolhatták, megkínozhatták és végül a Gulágon évekig fogva tarthatták. Gérecz Attila, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottjának életét felidézve elmondta: a nagyon fiatalon, mindössze 26 évesen meghalt költőről, megannyi sorstársáról, a kommunista diktatúra áldozatainak tízezreiről a rendszerváltásig, 1989-ig nem lehetett nyilvánosan beszélni.

– mondta a NEB elnöke.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Földváryné Kiss Réka. Az emlékműnél koszorút helyezett el Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke, Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Földváryné Kiss Réka is. A megemlékezésen a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei szervezeteinek képviseletében több száz középiskolás vett részt.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. Ennek értelmében minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól a középfokú oktatási intézményekben. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulágon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. A budapesti Vértanúk terén található Nemzeti vértanúk emlékművének 1934-ben felavatott eredeti alkotását 1945-ben lerombolták. Az emlékművet 2019-ben avatták fel újra.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Lakatos Péter

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.