földváryné kiss réka
Méz és korbács – Földváryné Kiss Réka és az Öreg
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő, a szovjet katonai megszállás utáni időszakról, a Kádár-korszak megtorló intézkedéseiről beszélgettünk ezen a héten Földváryné Kiss Réka történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével.
Földváryné Kiss Réka: ha a kommunisták megszerzik a hatalmat, akkor bárkiből lehet áldozat
Ez a nap nemcsak a Kisgazdapárt főtitkára, Kovács Béla személyes tragédiájáról szól, de a szembesülésről azzal is, hogy ha a kommunisták megszerzik a hatalmat, akkor bárkiből lehet áldozat – mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából Budapesten.
Információs kárpótlás – Tíz éves a Nemzeti Emlékezet Bizottsága
"A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra évtizedei közös közép-kelet-európai sorstörténet, amely azonban máig nem vált a közös európai emlékezeti kultúra részévé, nem lett Európa közös történelmi kódja" – fogalmazott köszöntőjében Földváryné Kiss Réka az alapításának tíz éves jubileumát ünneplő Nemzeti Emlékezet Bizottság konferenciáján. Az intézmény vezetője kiemelte: távolinak tűnik, hogy a kommunista diktatúra áldozatainak külön nemzetközi emléknapja, múzeuma, közös emlékezeti helyei legyenek.
Kárpátalja vezekléstörténete egyetlen bűne miatt: amiért magyar maradt – Bemutatkozott a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet
„1944-ben a kárpátaljai magyarságot megtizedelték és úgy megfélemlítették, hogy joggal gondolhatta azt a szovjet hatalom, hogy a magyarok soha nem fogják felemelni a fejüket” – hangzott el a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet pénteki bemutatóján, amely önmagában csattanós választ ad az akkori szovjet vezetés elképzeléseire. A kötet angol nyelvű változatát tavaly novemberben mutatták be abból a célból, hogy Európa és a világ szakmai tényanyagokkal alátámasztva ismerhesse meg a kárpátaljai magyarság hányattatását, időközben felmerült azonban, hogy a magyar nyelvű olvasók számára is viszonylag kevéssé bemutatott a közösség és sorsa. Mint a magyar nyelvű kötet megjelenése kapcsán tartott sajtótájékoztatón kiemelték, a kárpátaljai magyarságot 1919-től előbb csehszlovákká, majd 1944-től szovjetté, végül 1991-től ukránná akarták átformálni, ugyanakkor, kitartott és kitart „a megfélemlítések, az elhurcolások, a jogfosztások ellenére, anyanyelvüket, kultúrájukat, hagyományainkat, de mindenekelőtt a szülőföld szeretetét megtartva és őrizve az utókor számára”.
Kíméletlen kivégzések, halottgyalázások – Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és az Öreg
Máig nem hagyja nyugodni a hozzátartozókat, hogy a kommunizmus áldozatai miért kerültek álnevek alatt a 298-as és 301-es parcellákba; dr. Susa Éva igazságügyi antropológusnak is köszönhető, hogy több száz magyar család megkapta azt a lehetőséget, hogy méltóképpen elbúcsúzzon a hozzátartozóitól, akiket a diktatúrákban elpusztítottak. Az Öreg vendége Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke volt, akivel a Rákosi- és Kádár-korszak koncepciós pereiről, a kíméletlen kivégzések áldozatainak meggyalázásáról beszélgettünk.
