Pesti Srácok

Arcot kell adni a kommunista megtorlásnak

Arcot kell adni a kommunista megtorlásnak

Arcot kell adni azoknak, akik részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban – nyilatkozta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Földváryné Kiss Réka bejelentette, a NEB 50 egykori bíró, és 25 ügyész életrajzát és karrierjét teszi közzé.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke úgy véli, "arcot kell adni" azoknak, akik részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban, hiszen ez nélkülözhetetlen eleme a közös múltfeldolgozásnak. Földváryné Kiss Réka felidézte, éppen hatvan éve, 1956. december 15-én hajtották végre Soltész Józsefen a forradalom utáni megtorlás első statáriális halálos ítéletét Miskolcon. Erre emlékezve teszi közzé honlapján a NEB a megtorlás szolgálatában állt bírák és ügyészek életpályáit bemutató összeállítása első részét.

Földváryné Kiss Réka hozzátette, az összeállításban több mint 50 bíró és több mint 25 ügyész életrajza, karrierje olvasható, az, hogy ki honnan indult, milyen előmenetele volt, milyen kitüntetésben vagy pénzjutalomban részesült. A dokumentumokon alapuló kutatás hiteles anyagokon keresztül segít megérteni, hogy milyen hatvan évet hagytunk magunk mögött - fogalmazott a bizottság elnöke.

A NEB a munkát tovább szeretné folytatni a népbírák, népi ülnökök életrajzával, hiszen ők szintén olyan fogaskerekei voltak a megtorlás gépezetének, akikről kevesebbet beszélünk, azonban ha a kora Kádár-rendszert meg akarjuk ismerni, akkor azok szerepével, pályájával is foglalkozni kell, akik 1956 és 1963 között vállalták ezt a dicstelen szerepet - mondta Földváryné Kiss Réka.

PestiSracok facebook image

Ahhoz, hogy a közös történeti emlékezetünk nyugvópontra kerüljön, hogy tudjunk beszélni és tudjunk szembenézni a múltunkkal, fontos annak bemutatása, hogy mennyire sokszínű volt a forradalom, és "arcot adjunk" azoknak is, akik a megtorlásban részt vettek, hogy ők milyen indítékkal, milyen karrierpályával éltek.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága közleményében azt írta, a megtorlás szolgálatában állt bírák és ügyészek életpályáit bemutató összeállítása első része a forradalom résztvevőivel szemben indított büntetőperekben halálos ítéletet kihirdetett bírák pályaképeit közli. Emlékeztettek arra, hogy a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a NEB elnöke 2014 decemberében Emlékezés és emlékeztetés címmel közös kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő igazságügyi megtorlás rendszerezett feltárására.

Forrás: MTI; fotó: hir.ma

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.