Pesti Srácok

Arcot kell adni a kommunista megtorlásnak

Arcot kell adni a kommunista megtorlásnak

Arcot kell adni azoknak, akik részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban – nyilatkozta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Földváryné Kiss Réka bejelentette, a NEB 50 egykori bíró, és 25 ügyész életrajzát és karrierjét teszi közzé.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke úgy véli, "arcot kell adni" azoknak, akik részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban, hiszen ez nélkülözhetetlen eleme a közös múltfeldolgozásnak. Földváryné Kiss Réka felidézte, éppen hatvan éve, 1956. december 15-én hajtották végre Soltész Józsefen a forradalom utáni megtorlás első statáriális halálos ítéletét Miskolcon. Erre emlékezve teszi közzé honlapján a NEB a megtorlás szolgálatában állt bírák és ügyészek életpályáit bemutató összeállítása első részét.

Földváryné Kiss Réka hozzátette, az összeállításban több mint 50 bíró és több mint 25 ügyész életrajza, karrierje olvasható, az, hogy ki honnan indult, milyen előmenetele volt, milyen kitüntetésben vagy pénzjutalomban részesült. A dokumentumokon alapuló kutatás hiteles anyagokon keresztül segít megérteni, hogy milyen hatvan évet hagytunk magunk mögött - fogalmazott a bizottság elnöke.

A NEB a munkát tovább szeretné folytatni a népbírák, népi ülnökök életrajzával, hiszen ők szintén olyan fogaskerekei voltak a megtorlás gépezetének, akikről kevesebbet beszélünk, azonban ha a kora Kádár-rendszert meg akarjuk ismerni, akkor azok szerepével, pályájával is foglalkozni kell, akik 1956 és 1963 között vállalták ezt a dicstelen szerepet - mondta Földváryné Kiss Réka.

PestiSracok facebook image

Ahhoz, hogy a közös történeti emlékezetünk nyugvópontra kerüljön, hogy tudjunk beszélni és tudjunk szembenézni a múltunkkal, fontos annak bemutatása, hogy mennyire sokszínű volt a forradalom, és "arcot adjunk" azoknak is, akik a megtorlásban részt vettek, hogy ők milyen indítékkal, milyen karrierpályával éltek.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága közleményében azt írta, a megtorlás szolgálatában állt bírák és ügyészek életpályáit bemutató összeállítása első része a forradalom résztvevőivel szemben indított büntetőperekben halálos ítéletet kihirdetett bírák pályaképeit közli. Emlékeztettek arra, hogy a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a NEB elnöke 2014 decemberében Emlékezés és emlékeztetés címmel közös kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő igazságügyi megtorlás rendszerezett feltárására.

Forrás: MTI; fotó: hir.ma

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.