Pesti Srácok

Josep Borrell: el kell kerülni a közel-keleti helyzet eszkalációját

Josep Borrell: el kell kerülni a közel-keleti helyzet eszkalációját

A közel-keleti konfliktusokat egy felrobbanással fenyegető kazánhoz hasonlította és a helyzet eszkalálódásának elkerülésére szólított fel Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szombaton, Brüsszelben.

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek informális tanácskozására érkezve kritikusnak nevezte a régióban a helyzetet, utalva a gázai háborúra, a libanoni határ menti összecsapásokra, a jemeni húszik támadásaira a Vörös-tengeren áthaladó hajók ellen, és az amerikai légicsapásokra Irakban és Szíriában.

– jelentette ki. Az EU februárban missziót kíván indítani a Vörös-tengeren, hogy segítsen megvédeni a nemzetközi hajókat a jemeni húszi lázadók támadásaitól. Borrell szerint a művelet "védekező" jellegű lesz.

PestiSracok facebook image

A főképviselő a gázai háborúval kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Izrael folyamatosan az egyiptomi határhoz szorítja a gázai lakosokat, és tovább folytatja a polgári lakosság elleni bombázásokat. Felhívta a figyelmet, hogy a külügyminiszteri találkozón meg kell vitatni az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének további támogatását (UNRWA). Számos ország bejelentette, hogy felfüggeszti a szervezet pénzügyi támogatását, miután az izraeli hírszerzés közölte, hogy információi szerint az UNRWA több tagja részt vett a Hamász októberi Izrael elleni terrortámadásában. Borrell szerint több uniós tagállam úgy reagált, hogy nemhogy csökkenti, de növeli az ügynökségnek nyújtott támogatást, míg mások a csökkentés mellett döntöttek.

– mutatott rá. Hadja Lahbib belga külügyminiszter érkezésekor adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy "fennáll a konfliktus továbbterjedésének valós veszélye".

– jelentette ki.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)