Pesti Srácok

Kerülhetnek atomfegyverek Magyarország területére? – Válaszolt a Honvédelmi Minisztérium

Kerülhetnek atomfegyverek Magyarország területére? – Válaszolt a Honvédelmi Minisztérium

A lengyelek több mint fele örülne annak, ha egy NATO-program keretein belül atomfegyvereket állomásoztatnának Lengyelországban. Úgy tűnik, hogy a lengyel politikai elit is nyitott az elképzelésre, miközben a francia elnök felajánlotta, hogy az európai érdekek mentén bővítené stratégiai képességeit. A magyar kormány eddig a „három nem” politikáját követte, amit az orosz–ukrán háború árnyékában sem akar feladni – írta meg az Index.

A lap emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború jelentős biztonságpolitikai kihívásokkal jár együtt, amit az európai országok különböző stratégiák mentén próbálnak meg kezelni. Lengyelország tavaly ősszel tette egyértelművé, hogy nagyobb szerepet akar vállalni a NATO nukleáris megosztási missziójában. Kérdés, hogy Magyarország részt kíván-e venni ebben a programban az orosz fenyegetés árnyékában. Az International Institute for Strategic Studies (IISS) brit elemzőközpont elemzése szerint a lengyelek többféleképpen vehetnek részt a programban:

  • az ország területén B61-es nukleáris fegyvereket helyeznek el;
  • F–35-ös repülőgépeiket képessé teszik nukleáris fegyverek hordozására;
  • vagy jelentősebb szerepet vállalnak a NATO nukleáris doktrínájával összefüggő feladatokban és döntéshozatalban.

A volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki tavaly nyáron arról beszélt, hogy Lengyelország érdekeit szolgálja, ha a NATO nukleáris megosztási politikájának részeként fegyvereket fogad, válaszul arra, hogy Oroszország Fehéroroszországba és a kalinyingrádi régióba is nukleáris fegyvereket telepített. Nem sokkal később a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, Jacek Siewiera kijelentette: Lengyelország abban érdekelt, hogy a 2024–25-ben hadrendbe állítandó F–35A Lightning II típusú repülőgépeit B61-es atombombák célba juttatására is alkalmasnak minősítsék, ezzel előkészítve őket a NATO kettős képességű repülőgépek arzenáljába történő felvételre.

Mi a magyar kormány álláspontja?

A lengyel álláspont mentén joggal merül fel a kérdés, mi a magyar kormány álláspontja a kérdésben. Ki akarunk maradni a nukleáris megosztási programból, vagy Magyarországon is lesznek atomtöltetek? Milyen kockázatokkal járna egy ilyen lépés? Az Indexnek az illetékes Honvédelmi Minisztériumhoz fordult a kérdésekkel.

– közölte az Indexszel a tárca, hozzátéve, hogy Magyarország biztonsága szempontjából kiemelten fontos a NATO hiteles elrettentés- és védelmi politikája is, amelynek a konvencionális haderőn túl központi eleme a szövetség nukleáris elrettentő képessége. A magyar kormány álláspontja szerint a NATO nukleáris képességének alapvető célja a béke megőrzése, a kényszerítő akciók megelőzése és az agresszió elrettentése.

A Honvédelmi Minisztérium válaszából egyértelmű, hogy a kormány nem szeretne Magyarország területén atomfegyvereket állomásoztatni, de fontosnak tartja a NATO nukleáris képességeinek elrettentő erejét.

Forrás: Index; Kiemelt kép: X

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.