Pesti Srácok

„Higgyetek benne: Újpestnek kórháza lesz!” – Öt éve ígértek kórházat Újpestnek, máig nem tartották be a szavukat

„Higgyetek benne: Újpestnek kórháza lesz!” – Öt éve ígértek kórházat Újpestnek, máig nem tartották be a szavukat

Hiába ígérte meg Újpestnek Trippon Norbert és Déri Tibor 2019 nyarán, öt év elteltével sincs kórháza a IV. kerületnek, de még csak remény sincs arra, az elhagyatott kórházépületeket egyszer újra élet fogja betölteni. Az újpesti városvezetés csupán egyfajta pszichoterápiai kísérletnek vetette alá az újpesti szavazókat, hiszen korábban azzal hitegettek, hogy csak hinni kell benne, és lesz kórház. Ennek megfelelően cselekedet nem is követte a szavakat. Persze a "hibás" szerintük megint az előző fideszes vezetés, de lássuk a valóságot, és nézzük meg pontosan hogy hazudtak az ügyben a baloldali politikusok.

Amint arra az Origo is emlékeztet, az újpesti egészségügy történetéhez hozzátartozik, hogy a Demszky-féle főváros teljesen elhanyagolta az általa fenntartott kórházakat, míg a Gyurcsány-kormány 2007-ben bezáratott kulcsfontosságú fekvőbeteg osztályokat Újpesten, amelyek együtt az intézmények teljes ellehetetlenüléséhez vezettek. Trippon Norbert kétszer is tehetett volna lépéseket az újpesti kórház ügyéért, hiszen 2007-ben, a bezárások idején is alpolgármester volt, viszont sem akkor, sem a mostani ciklusban nem volt fontos neki a kórház ügye.

Déri Tibor és Trippon Norbert 2019-es kampányának fontos eleme volt az újpesti egészségügy kritizálása. Varju László, Trippon Norbert és Déri Tibor az Árpád Kórháznál demonstrációt szervezett 2019 júniusában, ahol egy megafonba ordibálva, követeltek kórházat Újpestnek. Ekkor még – megválasztásuk esetére - XXI. századi egészségügyet, az orvos és szakdolgozó hiány megoldását és az újpesti kórház újraindítását ígérték a lakosságnak.

PestiSracok facebook image

– szóltak az ígéretek. Öt évvel később, még mindig nem történt érdemi lépés a kórház ügyének előmozdítása érdekében, a lakosság viszont egyre feszültebb.

Az előzményekről érdemes azt is megjegyezni, hogy az újpesti fekvőbeteg-ellátás tönkretételéért elsősorban a balliberális oldal tehető felelőssé. A rendszerváltást követően egészen 2011-ig a főváros irányítása alá tartoztak a kórházak. Amelyeket a Demszky-éra 20 éve alatt teljesen elhanyagolt a városvezetés. Az egyes kórházi osztályok felújításának, fejlesztésének a hiánya a fekvőbeteg-intézmények fokozatos ellehetetlenüléséhez vezetettek. A Gyurcsány-kormány időszakában számos kórházat és kórházi osztályt szüntettek meg az ország több pontján is, és így építették le Újpesten is a fekvőbeteg-ellátást is, osztályról osztályra. Ugyanis a kórház egy komplex intézmény, ahol az egyes osztályok egymással összehangoltan működnek. Ha az egyik osztály megszűnik, azzal a többi osztály is szegényedik, az egész kórház gyengül, jelentéktelenedik el.

A parlament baloldali többsége 2006. decemberében megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében öt kórházat kellett volna bezárni, és további nyolc intézményben megszüntették volna az aktív ágyakat. A hatalmas társadalmi elégedetlenség és az orvosszakma tiltakozása miatt végül nem az összes tervezett intézményre tettek lakatot, de a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központot, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet és a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetet bezárták, valamint összevonták, illetve leépítették a Margit Kórházat, a Budai Gyermekkórházat és a Szent János Kórházat. Gyurcsány Ferenc kormányzásának másik leghírhedtebb intézkedése volt, hogy 2007-ben kórházi ágyszámcsökkentésbe kezdett, 80 ezerről 71 ezer férőhelyre szűkítve az aktív ellátást.

Újpesten is hasonló események zajlottak le: a baloldali kormányok idején, osztályról-osztályra szüntették meg a fekvőbeteg-ellátást a kerületben. 2007-ben számos olyan kulcsfontosságú kórházi osztályra került lakat, amely aztán erősen hozzájárult az egész intézmény ellehetetlenüléséhez. Így került többek közt az Újpesti Árpád Kórház is a tönk szélére. Trippon Norbert 2006 és 2010. között alpolgármesterként dolgozott Újpesten, ráadásul annak az MSZP-nek a színeiben látta el feladatát, amelyik akkor a kormánypártját és fővárosi városvezetését is adta az országnak.

Trippon Norbert mégsem akadályozta meg, hogy Újpesten ne történjen meg a kórházak lépésről-lépésre történő bezárása, ellehetetlenítése. 2019. óta pedig szintén egyetlen lépést nem tett a helyi egészségügy fejlesztése érdekében.

Forrás: Origo; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.