Pesti Srácok

Rétvári Bence: az alapítványi iskolákban is jár a 32,2 százalékos tanárbéremelés

Rétvári Bence: az alapítványi iskolákban is jár a 32,2 százalékos tanárbéremelés

A magán és egyházi iskolákban, óvodákban is ugyanúgy jár a 32,2 százalékkal megemelt bér a tanároknak és óvónőknek, mint az állami intézményekben – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára. Rétvári Bence közölte: a 340 milliárd forintos tanárbéremelési alap nemcsak az állami intézmények alkalmazottainak a béremelését tartalmazza, de az önkormányzati, egyházi és magán fenntartóknál dolgozókét is.

– húzta alá. Hangsúlyozta: a kormány számára minden gyerek ugyanolyan fontos, ezért a magán és egyházi intézmények oktatói is ugyanolyan mértékű béremelésben részesülnek.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott, hozzátéve: a kiutalt alapot teljes mértékben béremelésre kell fordítani. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a tanárbéremelési alapban "egyelőre csak magyar költségvetési forrás van", EU-s forrás még nem érkezett.

– magyarázta.

Az illetményemelés mértékéről Rétvári Bence azt írta: az állami fenntartású iskolákban a tanárok átlagbére 652 530 forintra, az igazgatói illetmény pedig átlagosan 1 018 403 forintra emelkedett. A tankerületi intézményekben a gyakornok, pályakezdő pedagógusok átlagbére 561 100 forint lett, a pedagógus I. fokozatban lévőknek 601 992 forint, a pedagógus II. fokozatban lévőknek 679 135 forint, a mesterpedagógusoknak 869 007 forint, a kutatótanároknak pedig 911 284 forint – ismertette a változásokat az államtitkár, aki kiemelte azt is, hogy az alapilletményen túl a pótlékok és a megbízási díjak összege is emelkedett. Hozzátette: a hiányszakot oktatók esetén további 4 százalékkal nőttek a bérek, MA fokozat estén szintén 2 százalékkal. Azok a pedagógusok pedig, akik hátrányos helyzetű térségben, osztályban tanítanak, 20 százalékos többletjuttatásban részesülnek.

Rétvári Bence kijelentette: a kormány kiemelt célja a tanárok és óvónők megbecsültségének növelése, hogy a gyerekek minőségi iskolákban tanulhassanak.

– írta közleményében az államtitkár.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Lakatos Péter

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.