Szijjártó Péter: Magyarország igent mond a zöld átállásra, de nemet a szélsőséges zöld ideológiákra
Magyarország igent mond a zöld átállásra, de nemet a szélsőséges zöld ideológiákra, ugyanis a világnak nem a fanatikus klímaaktivisták elvárásainak teljesítésére kellene törekednie, hanem a bolygó megőrzésére utódaink számára – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Újdelhiben.
A tárcavezető az India–Európa Üzleti és Fenntarthatósági Konklávén mondott felszólalásában kiemelte, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a gazdaság fejlesztésének és a környezetvédelemnek kéz a kézben kell járnia, az pedig ártalmas, ha az egyensúly bármelyik irányba megborul. Emlékeztetett rá, hogy hazánk a világ azon mindössze húsz állama közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett tudták növelni a gazdasági teljesítményüket az utóbbi években. Rámutatott, hogy Magyarország az 1990-es szinthez képest 32 százalékkal mérsékelte a károsanyagok kibocsátását, miközben a bruttó hazai termék (GDP) bővülése folyamatosan rekordokat döntött. Ez idő alatt a globális kibocsátás 62 százalékkal emelkedett. Mindezek kapcsán a pragmatikus megközelítés, a józan ész fontosságát hangsúlyozta.
Nem úgy kellene tekintenünk a zöld átmenetre, ami csak azért fontos, mert fancy vagy trendi
– fogalmazott.
Nem arra kellene törekednünk, hogy a virtuális világ, a fanatikus klímaaktivisták elvárásait teljesítsük, hanem arra, hogy megőrizzük a bolygót az utódainknak
– tette hozzá. Szijjártó Péter a körforgásos gazdaságról szóló panelbeszélgetésen aláhúzta, hogy a zöld átállást olyan módon kell sikerre vinni, amely nem veszélyezteti az energiaellátás biztonságát, ehhez pedig arra lenne szükség, hogy "a zöld ügyre ne politikai vagy ideológiai monopóliumként" tekintsen a világ.
Magyarországon igent mondunk a zöld átállásra, a szélsőséges zöld ideológiákra viszont egyértelműen nemet
– jelentette ki.
Tudatta, hogy előrejelzések szerint Európában 2030-ra 50 százalékkal fog nőni az elektromos áram iránti igény, ahogy egyre nagyobb teret nyer az elektrifikáció a fűtés, a hűtés és a közlekedés terén. Ezért – mint kiemelte – nagy mennyiségben, olcsó, biztonságos és fenntartható módon kellene képessé válni az áramtermelésre, amire egyedül az atomenergia jelent ma megoldást, így nagy probléma, hogy Európában heves, jórészt ideológiai indíttatású vita zajlik a kérdésben. Üdvözölte, hogy Magyarországon a paksi bővítéssel mintegy 70 százalékra fog nőni a nukleáris energia részaránya az energiatermelésen belül, és ennek nyomán évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható, ami másfélszerese a teljes hazai közlekedési szektor kibocsátásának.
A miniszter stratégiai célnak nevezte a gazdaság körforgásossá tételét, amelynek kapcsán szavai szerint a zöld energia előállítása mellett annak tárolása is kulcskérdés, ezért rendkívül lényeges az elektromos akkumulátorok gyártása.
Ezen a téren Magyarország minden túlzás nélkül globális éllovas, jelenleg a negyedik a világrangsorban, de hamarosan feljön a második helyre, miután a világ tíz legnagyobb gyártója közül már öt elkötelezte magát hazánk mellett
– húzta alá. Érintette a természeti erőforrások és ásványkincsek fenntartható kezelését is, és ezzel összefüggésben a nemzetközi együttműködések fontosságát említette, illetve, hogy a magyar kormány kész a szorosabb kooperációra például indiai partnereivel is.
Célunk, hogy Magyarország továbbra is azon európai országok közé tartozzon, ahol biztonságos és tiszta környezetben lehet élni, tanulni és dolgozni
– mondta, lényegesnek nevezve a hulladéktermelés csökkentését, a szelektív hulladékgyűjtést és az újrahasznosítást.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf
