Pesti Srácok

Traktorokkal tüntetnek az athéni parlament előtt a görög gazdák

Traktorokkal tüntetnek az athéni parlament előtt a görög gazdák

Tüntető gazdák vonultak kedden traktoraikkal és egyéb járműveikkel a görög fővárosba, hogy terveik szerint több hetes akciósorozattal tüntessenek az emelkedő termelési költségeik, valamint a külföldi mezőgazdasági termékek görög piacra való beengedése ellen.

A görög rendőrség közlése szerint az Athén utcáin dudálva átvonuló, majd részben a parlament épületével szemben leparkoló mintegy 130 munkagépet, valamint az őket kísérő több tucat furgont és teherautót a járókelők egy része vidám integetéssel fogadta. Hozzátették, hogy vidékről és Kréta szigetéről is sok gazda érkezett személyautóval a fővárosba, hogy így csatlakozzanak a traktorosokhoz. Noha a közlekedési káosz elkerülése érdekében a rendőrség biztosította a felvonulási útvonalakat, így is keletkeztek forgalmi torlódások. Az egyik, fekete gyászszalaggal ellátott és egy koporsót szállító traktorra kifeszített molinóra azt írták, hogy "az állattenyésztésnek mától kezdve vége van"; további más transzparenseken pedig az volt olvasható, hogy "mezőgazdasági termelés nélkül nincs jövője Görögországnak", illetve az, hogy "a gazdák vérét szívják".

A krétai Iráklio gazdáinak képviseletében érkező egyik tüntető az AFP-nek azt mondta, hogy "az európai politika kötél általi halálra ítélte az európai gazdákat, ezért a görög termelők szolidaritást vállalnak a többi európai tüntető gazdával"; egy Szalonikiből érkezett gazda pedig elmondta, hogy az európai átlagnál kisebb gazdaságokat működtető görög gazdák termelési, valamint műtrágya- és üzemanyagkiadásai egyaránt nagyon magasak. A gazdák tiltakozásának további oka, hogy a tavaly nyáron Thesszáliában tomboló és a termőterületek jelentős részét elpusztító tüzekre megítélt állami kártérítések folyósítása elhúzódik.

A görög gazdák januárban vonultak első ízben utcára az európai agrárpolitika elleni tiltakozásul, amelyre rendkívüli intézkedésekkel válaszolt a Kiriákosz Micotákisz vezette konzervatív kormány. A görög miniszterelnök a tavalyi 2-4 ezer eurós támogatáson felül további 5-10 ezer eurós támogatásra, tíz évre szóló rezsitámogatásra, valamint az állati takarmányra és a műtrágyára vonatkozó áfacsökkentésre tett ígéreteket. A keddi tüntetésre reagálva azonban kijelentette, hogy ebben a költségvetési évben már nem tud többet tenni a termelők érdekében; miközben a tüntetést szervező gazdaszövetség kinyilvánította, hogy kevesli az eddig meghozott kormányzati intézkedéseket, mivel a tavalyi év katasztrofális bevételkiesést hozott számukra az említett problémák miatt.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.