Ukrajna helyezkedése és magyar kormánnyal való egyeztetése sorsfordító lehet a kárpátaljai magyarokra nézve
Sorra fogalmazta meg a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása kapcsán Ukrajna a tervezett intézkedéseket az utóbbi időszakban. A Magyar Nemzetnek Íjgyártó István volt kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója elmondta, hogy az Európai Unió kiemelt pontként kezeli a tagságra váró Kijev kisebbségpolitikáját. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lapigazgatója pedig arról beszélt, milyenek a kárpátaljaiak mindennapjai.
Gyakorlatilag a 2014-es Euromajdan óta, de főként 2017 óta a kisebbségellenes törvényekkel folyamatosan fogyott a levegő a helyi magyar közösség körül, és elementáris szinten veszélybe került a helyi magyarság megmaradása, hiszen oktatási szféránkat, kisebbségi intézményrendszerünket, a szabad nyelvhasználatot korlátozták volna
– magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Dunda György, a kárpátaljai Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lap igazgatója. Kiemelte: 2015 óta a nyelv-, a média-, a középfokú oktatási, a felsőfokú oktatási, az őshonos nemzeti kisebbségekről szóló törvényekben, valamint a 2022 decemberében elfogadott új, nemzeti közösségekről szóló törvényben olyan változások történtek az elmúlt kilenc évben, amelyek folyamatosan szűkítették az Ukrajnában élő magyarok jogait. Látni azonban, hogy Kijev igyekszik a magyar–ukrán kapcsolatok helyreállítása érdekében a kárpátaljai magyarok jogait is rendezni. Az ukrán parlament még decemberben elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új kerettörvényt, amelynek értelmében visszaállítaná a kisebbségek korábbi jogainak egy részét. Közel két hónappal később, január végén pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungvárra utazott, ahol ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával, valamint Andrij Jermakkal, az elnöki hivatal vezetőjével ült tárgyalóasztalhoz.
A tárcavezető a látogatás után úgy fogalmazott, mintha megállt volna a 2015 óta tartó negatív spirál, és reményét fejezte ki, hogy Kijev betartja ígért vállalásait
– idézte fel a kárpátaljai találkozó eredményeit Dunda György.
Nyárig van határidő
A kárpátaljai magyarokat érintő változásokat 2024 júniusáig kell végrehajtani, továbbá az ungvári találkozón arra is ígéretet tettek, hogy tíznapos határidőn belül megtárgyal az ukrán kormány egy 11 pontos javaslatot, amelyről Szijjártó Péter látogatása óta nem lehetett hallani a médiában. Dunda György ugyanakkor abban bízik, kormányközi szinten zajlanak az egyeztetések, és Ukrajna értékelni fogja azt, hogy Magyarország nem akadályozta meg az uniós csatlakozást, valamint az 50 milliárd eurós csomagot is megszavazta.
A lényeg, hogy a kárpátaljai magyarságnak könnyebb legyen megélni a nemzet, a kultúra, a magyar önazonosság megőrzésének a lehetőségét és jogait, amik jártak 2015-ig
– fogalmazott a lapigazgató.
Mennyire játszik szerepet az EU-tagság kérdése a kisebbségek jogainak rendezésében?
Ukrajna 2022 februárjában nyújtotta be kérelmét az európai uniós tagság iránt, és mondhatni rekordgyorsan, már 2022 júniusában tagjelölti státust kapott, 2023 decemberében pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről állapodtak meg a tagállamok vezetői. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Íjgyártó István emlékeztetett: amikor egyáltalán szóba került az, hogy Ukrajnával elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, az Európai Bizottság egy hétpontos ajánlást fogadott el, amelynek hetedik pontjában a testület előírta, hogy Ukrajnának „rendet kell tennie” a kisebbségi jogok biztosítása terén.
Az Európai Unióban nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó szabályozás, így az unió is általában azokhoz a jogforrásokhoz nyúl, amelyek nemzetközileg is léteznek, elsősorban az Európa Tanácson (ET) belül
– tette hozzá a szakértő. Az MKI főtanácsadója egyúttal arra is rámutatott, hogy az ET mellett működik a független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerv, a Velencei Bizottság, amelynek több fenntartása is volt az ukrán kisebbségi jogszabályalkotással. A 2023. június 12-én közzétett írásukban kiemelték például, hogy minden nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelve szabad használatához. Dunda György ugyanakkor arról beszélt, hogy Kijevnek szüksége van támogatásra, köztük a magyar kormányéra is.
Úgy tűnik, kényszerből, politikai alkuk részeként történnek előremutató, pozitív változások, hiszen 2015 óta Ukrajna erre bármikor sort keríthetett volna, de akkor tett konkrét ígéreteket, amikor szüksége volt Budapest támogatására
– tette hozzá.
Forrás: Magyar Nemzet
