Pesti Srácok

A kemény drogok dekriminalizálása további romlást okozott Kanadában

A kemény drogok dekriminalizálása további romlást okozott Kanadában

Dekriminalizálták a kemény drogok birtoklását kanadai Brit Columbiában egy éve: a helyzet remélt javulása helyett csak további romlást tapasztaltak.

2023 januárjában Brit Columbia lett az első kanadai tartomány, ahol a helyi vezetés kérésére elkezdtek egy társadalmi kísérletet: ha felfüggesztik a szigorú drogtörvényt, akkor a fogyasztók nem kényszerülnek rá, hogy illegális úton szerezzék be a kemény drogot, így azt remélték, visszaszorulhat az elképesztően rossz túladagolási és halálozási statisztika, illetve jobb eredmények várhatók attól, ha a problémát nem büntetőjogi, hanem egészségügyi kérdésként kezelik a hatóságok. A függőket a tiltás nem ijeszti el a szerhasználattól, viszont a büntetőjogi következmények tovább nehezítik a társadalomba való integrálódásukat – szólt az érv.

A szövetségi kormánytól hároméves időszakra kapott végül a tartomány mentességet. Az ideiglenes szabályozás alapján a felnőtt korú személyek 2,5 gramm kokaint, heroint, metamfetamint, fentanilt vagy morfiumot legálisan birtokolhatnak, ennek nincs büntetőjogi következménye. A döntés előzménye: 2016-ban Brit Columbiában rendkívüli egészségügyi helyzetet hirdettek a hatóságok, a droghelyzet tarthatatlanná vált. Az utcai kábítószerek, főleg az aljas és halálos fentanil elterjedése elkezdte tizedelni a drogfogyasztókat – a tartományban 225 ezerre teszik a számukat, tavaly 2500-an haltak meg túladagolásban. A kemény drogok dekriminalizációjától azt várták a tartományi szervek, hogy visszaszorul az illegális kereskedelem, valamint a titkos és önveszélyes fogyasztói magatartás. Az USA-beli Oregon államban 2020 óta érvényben volt ez a szabályozás, és jó mintának tűnt, az egészségügyi és szociális ellátórendszer jobban rálátott a veszélyeztetett kábítószerfüggők életére. Egészen márciusig, amikor is a helyi törvényhozók visszaállították az eredeti rendelkezéseket a közrend és a droghelyzet romlása miatt.

A BBC riportja szerint a kanadai kísérlet is felemás eredményeket tud felmutatni az időszakasz egyharmadában, egy évvel az új szabályozás bevezetése után. Nem lett kevesebb a túladagolások száma, sőt, egy év alatt 5 százalékkal még nőtt is, viszont megnőtt a tudatos szerhasználók száma, akik fogyasztás előtt igénybe veszik az ellenőrző állomások segítségét a szerek kiszűrésében. Van ugyanakkor egy járulékos kár: a közösségi terekben elterjedt a droghasználat, oktatási intézmények, magánlakások közvetlen közelében használják az anyagot a drogosok, és a hatóságok sem tehetnek ez ellen sok mindent.

PestiSracok facebook image

A helyi törvényhozók tervezetét, miszerint ilyen helyeken újra bevezetik a tilalmat, Brit Columbia legfelsőbb bírósága felülírta, mondván: a drogfüggők számára „helyrehozhatatlan kárt” okozna a tiltás. Helyi lakosok és konzervatív politikusok egyaránt bírálják a helyzetet: a társadalom többsége a szabályozást fenntarthatatlannak érzi, ugyanakkor a drogprevenciós szakemberek figyelmeztetnek, hogy ha újra a tiltás jön, akkor a drogfüggők élethelyzete újra jelentősen romlani fog, ezt pedig az egészségügyi rendszernek kellene kezelnie, nem a politikának.

Forrás: Mandiner; Fotó: Canva

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.