Pesti Srácok

A litván határon is tüntetnek a lengyel gazdák

A litván határon is tüntetnek a lengyel gazdák

A litván határon is tiltakozó akciót indítottak az immár három hete országszerte tüntető lengyel gazdák, akik azt szeretnék elérni, hogy Litvánia tiltsa meg az ukrán gabonaimportot, és vezessen be szigorúbb szabályozást a gabona tranzitjára – közölte pénteken a lengyel média.

Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió helyi tudósítója szerint a határhoz közeli Budzisko településnél, az országút mellett az észak-lengyelországi régióból érkezett mintegy 40 gazda gyűlt össze, traktorok nélkül. A tüntetők az eredeti bejelentésekkel szemben egyelőre nem akadályozzák a forgalmat. A Podlasiei vajdaság hivatalos honlapján azonban csütörtökön lehetséges útblokádra figyelmeztettek, és a kamionsofőröknek a Budziskón át Litvániába vezető országút elkerülését tanácsolták egy másik országúton, amely a határhoz közeli Ogrodniki településen halad át. A tüntetés célja annak a műveletnek az ellenőrzése és korlátozása, hogy Ukrajnából esetleg Lengyelországon keresztül először Litvániába, majd onnan Lengyelországba visszaszállítsák a gabonát – olvasható az agropolska.pl mezőgazdasági szakportálon.

Azt, hogy a lengyelországi behozatali tilalom alá vont ukrán mezőgazdasági termékek importját egyes szállítók a litvániai tranzit révén próbálják legalizálni, február elején Michal Kolodziejczak lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes nevezte valószínűnek, a regionális agrárkamara információira hivatkozva. A gazdák elvárják, hogy más térségbeli országokhoz hasonlóan a litván fél is tiltsa meg az ukrán gabonaimportot, és a gabonatranzit esetében a lengyelországihoz hasonló, szigorúbb szabályozást foganatosítson. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerdán az orosz propaganda által használt "hibrid művelethez" hasonlította a meghirdetett gazdatüntetést a lengyel-litván határon. Az RMF FM szerint a március 7-ig tartó akciót pénteken a határ litván oldalán az egyik litván belügyminiszter-helyettes, a litván rendőrség és a határőrség parancsnokai figyelik. Az ukrán áruk behozatalát és az Európai Unió zöld átállását ellenző lengyel gazdák február 9. óta tartanak országos tiltakozást, melynek során forgalomlassító akciókat indítottak egyes lengyelországi közutakon, blokád alá vonták a lengyel-ukrán határátkelőket, és kedden Varsóban több tízezer fős tüntetést szerveztek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-PAP/Lech Muszynski

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.