Pesti Srácok

Bakondi György: jelentős embercsempész bandák tették át működésüket a magyar határról a bosnyák–horvát határra

Bakondi György: jelentős embercsempész bandák tették át működésüket a magyar határról a bosnyák–horvát határra

Megfigyelhető, hogy a jelentős embercsempész bandák áttették működésüket a bosnyák–horvát határra, ami azzal is magyarázható, hogy a magyar rendőrök sikeresen őrzik a magyar határt és eredményesen működik a határzár – mondta szerda reggel az M1 aktuális csatornán a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György közölte: a magyar határon kedd reggel 627 határsértőt fogtak el, ami egy évvel korábban akár tízszer ennyi is lehetett, de így is magas szám.

– hangzott el.

PestiSracok facebook image

– állapította meg a főtanácsadó.

– mondta Bakondi György. Arról, hogy mi okozhatja idén tavasszal a migránsok számának növekedését, a főtanácsadó úgy vélekedett, hogy az időjáráson túl komoly szerepük lehet azoknak a döntéseknek, amelyeket a migrációs paktummal kapcsolatban az Európai Parlament (EP) meghozott.

– mondta. Ennek egyik oka az, hogy szerették volna, ha még a jelenlegi összetételű EP fogadja el azokat, mert – mint vélekedett – "korántsem biztos", hogy a következő testület a mostani baloldali–liberális túlsúlyt fogja mutatni. A másik oknak azt nevezte meg, hogy a túlsúlyhoz tartozó országok vezetői érzékelik: 2015-höz képest jelentősen változott a migráció megítélése a lakosság körében. Ez egyértelműen a bekövetkezett terrorakciók, a súlyos köztörvényes bűncselekmények, a nők elleni erőszakos cselekmények hatása. Ma már ez elérte a politika szintjét is, ahol "az időközben történt választások eredményein is látszik", hogy "csökken a baloldali–liberális túlsúly és előretörnek a konzervatív, nemzeti alapon politizáló pártok". Bakondi György szerint ezért siettetik azoknak az intézkedéseknek az elfogadását – ujjlenyomatvétel, migránstáborok létrehozása az unió külső határain –, amelyek a szavazókban biztonságérzetet keltenek.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán Bakondi György kifejtette azt is: "joggal reménykedhetünk abban, hogy ha egy más összetételű parlament és bizottság kezd neki a végrehajtási szabályok kidolgozásának, a most meghozott döntések korrigálhatók is lehetnek". Ezért nagy jelentősége van a most következő európai parlamenti választásnak – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.