Pesti Srácok

Halálos áldozatai is vannak a legutóbbi húszi támadásnak a Vörös-tengeren

Halálos áldozatai is vannak a legutóbbi húszi támadásnak a Vörös-tengeren

Hárman meghaltak és legkevesebb négyen megsebesültek, amikor a jemeni húszik rakétával eltaláltak egy libériai teherhajót az Ádeni-öbölben – jelentette be az amerikai hadsereg e térségért is felelős parancsnoksága (Centcom) szerdán.

A hivatalos közlés szerint a támadás jelentős kárt tett a hajóban is. Korábbi hivatalos beszámolók szerint a libériai tulajdonban lévő, barbadosi zászló alatt, de görög üzemeltetésben közlekedő hajót szerdán a jemeni fővárostól, Ádentől mintegy 105 kilométerre délnyugatra, a Vörös-tenger torkolatától nem messze találta el a rakéta, amely azután tüzet okozott. A Centcom közlése szerint a 23 fős legénység tagjai közül hárman nem élték túl a támadást.

Az Irán által támogatott, jemeni kormányellenes húszi erők az elmúlt hónapokban számos támadást követtek el a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen azzal az indoklással, hogy segíteni kívánnak a palesztinoknak a Gázai övezeti fegyveres konfliktusban. A hajók egy jelentős része emiatt azóta inkább kerülő úton közlekedik. A nemzetközi közösség hajói válaszlépésként amerikai vezetéssel járőröznek az Ádeni-öböl északi részén, és már több ízben légicsapásokat mértek a húszik jemeni hadállásaira. Brit és amerikai közlések szerint a nemzetközi erők a szerdai támadást követően is megtorló műveletet indítottak a jemeni síita fegyveresek ellen. Két nappal ezelőtt egyelőre ismeretlenek – bár feltételezhetően szintén a jemeni lázadók – elvágtak három, a Vörös-tenger alatt futó adatkábelt. Az elvágott vezetékek közé tartozik az Asia–Africa–Europe 1, az Europe India Gateway, a Seacom és a TGN–Golf vezetéke is. A vezetékek elvágása a Vörös-tengeren áthaladó adatforgalom 25 százalékát érinti.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)