Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Határon túli magyarok is voksolhatnak az EP-választáson, ha nincs uniós tagállamban lakcímük

PPestiSrácok.hu Forró drót 2024. március 26. 06:32
Határon túli magyarok is voksolhatnak az EP-választáson, ha nincs uniós tagállamban lakcímük

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán regisztráció után voksolhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük.

Az EP magyar tagjainak választásán a 7,68 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár mellett választójoguk van az EU más tagállamainak magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárainak is (amennyiben magyar listára kívánnak szavazni). Szavazhatnak azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az unió más tagállamában nincs lakcímük. A romániai és szlovákiai magyarok tehát nem voksolhatnak a magyar EP-választáson.

Azok a határon túli választópolgárok, akiknek nincs lakhelyük más uniós tagállamban, választási regisztrációt követően levélben szavazhatnak. Akik már korábban regisztráltak, ezt nem kell megismételniük; regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. Aki még nem regisztrált, ezt május 15-ig teheti meg. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a szavazólap képének jogerőssé válása után juttatja el a szavazási levélcsomagot – amely tartalmazza a szavazólapot is – a határon túli választóknak, akiknek a központi névjegyzék nyilvántartása alapján sem Magyarországon, sem másik EU-s tagállamban nincs lakcímük. A szavazási levélcsomagot a választópolgár kérheti postai kézbesítéssel, de átveheti az általa megjelölt külképviseleten vagy magyarországi helyi választási irodában is május 25-től.

Ha a választópolgár kettős állampolgárságot tiltó országban lévő szavazólap-átvételi címet adott meg, a szavazási levélcsomagot a külképviselet közreműködésével kézbesíti az NVI. A szavazólapokat és az azonosításhoz szükséges adatlapot a határon túli választók a már szokásos módon juttathatják vissza az NVI-hez: május 25-től levélszavazatukat leadhatják a külképviseleteken, vagy feladhatják postán is; ebben az esetben a levélnek június 9-én 19 óráig meg kell érkeznie az NVI-hez.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Biró István

Kapcsolódó témák
2024-es ep-választás határon túli magyarok külhoni magyarok
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)