Kemény választ küldött a kormány a SPAR vezetőinek
Elítélem a SPAR vezetőinek kijelelentéseit, aminek következményei lesznek, ezt múlt héten személyesen is elmondtam – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn, egy sajtótájékoztatón, ahol ismertette Magyarország új versenyképességi stratégiáját. Összesen hat kiemelt iparágot nevezett meg a kabinet, és előtérbe került a magasnyomású gazdaságpolitika – írja az Index.
A lap beszámolója szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter prezentációja elején leszögezte: korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konferencián már jelezte, hogy a kormány a napokban elfogadja a 2024–2030-as versenyképességi stratégiát, amelynek részleteit egy áprilisi konferencián ismertetik. A kormány a „magasnyomású gazdaságon” keresztül kívánja elérni a versenyképességi fordulatot. A gazdasági tárca véleménye szerint ez a gazdaságpolitikai szemlélet a vállalatok hatékonyságjavításán keresztül eredményez GDP-növekedést. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a „magasnyomású gazdaság” irányelvei a magyar gazdaság számára az alábbiak:
- további munkaerő bevonása – ezzel kapcsolatos a tárcának külön álló célokat is kitűzött,
- reálbérek folyamatos és egyenletes emelése,
- a magas és az alacsony jövedelműek bére közti különbség csökkentése,
- mobilitásösztönzés,
- magas színvonalú munkaerő biztosítása,
- vállalatok hatékonyságának és versenyképességének ösztönzése,
- támogatott hitel- és tőkeprogramok a vállalkozások számára, hitelellátottság biztosítása,
- valamint a nagyvállalatok ösztönzése: strukturális átrendeződés (vállalati konszolidáció támogatása).
Nagy Márton kitért arra, hogy a cél a hosszú távú növekedés (4 százalék) fenntartása, ami 2025-ben lesz legkorábban érhető.
Idén a növekedés valamivel 3 százalék alatt lesz
– összegezte a kilátásokat, majd kiemelte: „jelenleg a növekedés újraindítása történik”. Idén az exportpiacok gyengélkedésével magyarázta, hogy a korábbi 3–4 százalékos prognózis miért nem teljesül. Az új versenyképességi stratégia legfontosabb célja, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségnek a 90 százalékát. A miniszter szerint ennek feltétele a foglalkoztatás 85 százalékra emelése és a beruházások 30 százalékos növelése (a vállalati szektorban 20 százalékos szint a cél, ami jelenleg 17 százalékon áll).
Ez megváltoztatja a gazdaság szerkezetét, tovább erősíti annak sajátos szerkezetét. Az export/GDP eléri majd a 100 százalékot
– mondta. A tárcavezető szerint a legfontosabb vállalati beruházások kérdése.
Forrás: Index; Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László
