Lánczi: a büntetőjog nem tud mit kezdeni a hazaárulás fogalmával
A hazaárulás egyszerre erkölcsi, jogi fogalom, ugyanakkor büntetőjogi kategória is, ezek pedig gyakran összemosódnak a köznyelvben - mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szerinte a problémát az okozza, hogy "nem tudjuk, hogy ennek a büntetőjogi kategóriának mi a tartalma, ugyanis a jogalkotó nagyon szűkszavúan fogalmaz", és maga a kategória sosem lett kipróbálva a rendszerváltás után.
Emiatt nem lehet tudni, hogy erről a bírók, jogászok, ügyészek pontosan mit gondolnak, hogyan értelmezik azon paragrafusokat, melyek szerint az a magyar állampolgár követi el a bűncselekményt, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel, vagy tart fenn
-jegyezte meg. Úgy fogalmazott, egy társadalomnak van "egyfajta tájolója", mely szerinte jól érzi, hogy
azok, akik következetesen azért dolgoznak, hogy Magyarországot a neki jogosan járó uniós támogatásoktól megfosszák, azok az emberek mégiscsak valamiféle normasértést követnek el.
Lánczi Tamás szerint ugyanakkor nem állítható, hogy ha valaki ezen az alapon eljárást kezdeményezne, feljelentést tenne, akkor ez büntetőjogilag is ilyen megítélés alá esne, elítélnék-e az illetőt. Ezért tisztázni kellene a hazaárulás kérdéskörét, hiszen - mint mondta - annak megfogalmazása avíttas, "huszadik századi".
A világ sokat változott, és ma már a Magyarországot és az ország szuverenitását érintő kihívások nagyon árnyaltak, kifinomultak lettek és számos olyan jogintézmény és cselekmény van, melyekkel a valódi, Magyarországnak ártó szándékokat el lehet leplezni, le lehet tagadni
– fűzte hozzá. Hangsúlyozta, emiatt ezt a tényállását körül kellene járni, fel kellene frissíteni, és érdemes lenne egy párbeszédet folytatni arról, hogy mit értünk ma a hazaárulás fogalmán. A Velencei Bizottság azon véleményére, mely többek között a Szuverenitásvédelmi Hivatal létét is kifogásolta, Lánczi Tamás elmondta, tárgyalt a bizottság Magyarországra látogató képviselőivel, akiknek elmondta, hogyan fog felépülni a hivatal, hogy az nem egy hatóság, így nincs büntető jogköre, nem szankcionálhat.
Arra jött létre, amit a Velencei Bizottság egy évekkel ezelőtti határozatában is kimond, hogy védeni kell Magyarországnak a szuverenitását, alkotmányos önazonosságát, s meg kell védeni a választásokat a külföldi befolyástól
– emelte ki. Lánczi Tamás ismertette, a hivatalban, amelyben a demokratikus párbeszédet akarják elmélyíteni, elemzéseket készítenek, vizsgálnak és feltárnak, a vizsgálati eredményeket pedig jelentésben teszik közzé. Megjegyezte, a következő időszakban kiemelten fogják figyelni az európai parlamenti és önkormányzati választásokat, "okulva abból, hogy 2022-ben, illetve azt megelőzően milyen rejtett módon, ügyeskedve, a magyar pártfinanszírozási szabályokat kijátszva, külföldről milliárd forintokkal próbálták meg befolyásolni a magyar választást". Elmondta, a feltérképezésre a szabad információszerzés joga illeti meg a hivatalt az állami szervektől, illetve magánszemélyektől, magánszervezetektől is bekérhetnek adatokat vizsgálatra, elemzésre.
Ennek alapján tehetnek megállapításokat, melyeket az érintettek tudomására hoznak, akik észrevételt tehetnek, és a hivatal ezek után hozza nyilvánosságra a jelentését
– fűzte hozzá. Hangsúlyozta, azt gondolja, "ha valaki ettől fél vagy azt gondolja, hogy ez veszélyt jelent a demokráciára, akkor az a demokráciának a lényegét nem érti". A hivatal vezetője szerint a Velencei Bizottság kettős mércét alkalmaz, hiszen a testület jelentést tesz, megállapít és kijelent Magyarország egy államigazgatási szervéről, ugyanakkor ezt a jogot meg akarja vonni ugyanettől a szervtől. Lánczi Tamás úgy fogalmazott,
megpróbálják Magyarország szuverenitását elvitatni, a szabad intézményalapítás jogát kétségbe vonni, sőt egyenesen megpróbálják betiltani a hivatalt.
Elmondta, a jogi értelemben február elsején létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása jelenleg is zajlik, és abban bízik, június-július körülre befejeződik a hivatalépítés. Kiemelte, nem kértek türelmi időt, és jelenleg is dolgoznak.
Rajta vannak a választásokon is, melyekkel kapcsolatban küldtek az illetékes állami szerveknek felhívást, hogy melyek azok az érzékeny pontok, melyekre a kampány alatt különös figyelemmel kell lenni annak érdekében, hogy a 2022-es választásokat megelőzőkhez hasonló visszaélések ne történhessenek meg
– hangsúlyozta Lánczi Tamás.
A Pesti Srácok vetette fel elsőként, hogy újra kellene értelmezni a hazaárulás büntetőjogi tényállását
Portálunk vezércikkben foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan úszhatja meg a baloldal, hogy hazánkról nemcsak folyamatosan hazug álhíreket terjeszt, de egyenesen megakadályozza a hazánknak járó uniós források átutalását. Nem meglepő, hogy ebbéli tevékenységükben különösen a Momentum Mozgalom képviselői járnak az élen, bár szorosan igyekeznek a DK-sok is. Mindenesetre, mint Jurák Kata vezércikkünkben fogalmaz, a momentumos Hajnal Miklós szájából valószínűleg nem freudi elszólásként hangzott el, hogy a momentumos EP-képviselők milyen megbízást hajtanak végre Brüsszelben, hanem tudatosan.
Hogy a képünkbe röhöghessenek aztán: nekik még ezt is lehet. Büntetlenül. És akkor itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy jelezzük: a hazaárulás büntetőjogi tényállását legyenek kedvesek újraértelmezni, mert meggyőződésem, hogy ezt már tényleg szankcionálni kellene – és pont nem érdekel, hogy az uniós bizottságok nyilván újra hőbörögni fognak és fenyegetőzni
– hangsúlyozta a szerzőnk.
Forrás/fotó: MTI