Pesti Srácok

Macron szerint szükség lehet a Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre Ukrajnában

Macron szerint szükség lehet a Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre Ukrajnában

Emmanuel Macron francia elnök egy interjúban megerősítette, hogy talán "valamikor" szükség lehet a Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre Ukrajnában.

Macron a Le Parisien című lapban szombat este megjelent interjúban hangsúlyozta, "lehet, hogy egy bizonyos ponton – nem akarom, nem én kezdeményezem – az orosz erőkkel szemben szükség lesz szárazföldi műveletekre, bármi legyen is az".

– mondta a pénteken készült interjúban, miután hazatért Berlinből, ahol találkozott Olaf Scholz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, a három ország közötti egységet demonstrálva. A Le Parisiennek adott interjújában az elnök azt mondta, "nagyon gyorsan Németországba akartam menni, hogy ne kezdjünk vitát az esetlegesen felmerülő stratégiai nézeteltérésekről: ilyenek nem léteznek". Hozzátette:

PestiSracok facebook image

A francia elnök hozzátette, hogy pénteken lemondott kijevi útjáról Berlin javára, és azt ígérte, hogy a látogatásra a következő hetekben sor kerülhet. Hangsúlyozta továbbá a Franciaország és Németország által nyújtható segítség kiegészítő jellegét.

– hangoztatta a francia elnök.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Gonzalo Fuentes

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.