Pesti Srácok

Orbán Balázs: Magyarország kulcsállam lehet kelet és nyugat között

Orbán Balázs: Magyarország kulcsállam lehet kelet és nyugat között

Földrajzi adottságinak köszönhetően Magyarország az új világrendben a kulcsállam szerepét töltheti be kelet és nyugat között – hangsúlyozta a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön Szegeden.

Orbán Balázs a Huszárvágás - A konnektivitás magyar stratégiája című könyvének bemutatóján azt mondta, gazdaságilag Magyarország az egyik legnyitottabb ország a világon, mivel a nyugat integrált része, de mégis tud a kelettel kommunikálni, és a kelet-nyugat irányú kereskedelem az országon megy keresztül. Elmondta, a könyvében központi szerepet betöltő konnektivitás stratégiájának lényege az, hogy egy ország minél több kapcsolattal rendelkezzen, és ha ezeknek a kapcsolatoknak a minősége minél magasabb, annál több a relatív előny, ami az ország számára ezeken keresztül a rendelkezésre áll. Leszögezte: a konnektivitásra építő stratégia nem egyenlő az önfeladás stratégiájával. Hozzátette, Magyarország képes megvédeni magát és képes a nemzetközi politikában a kölcsönös előnyök kialkudására is.

A magyar konnektivitás stratégiáját tizenkét pontba szedte össze a szerző, és mint fogalmazott: ha ezeket megvalósítják, prioritásként kezelik, akkor olyan nemzetstratégiát lehet véghezvinni, amivel Magyarország "előre ugrik a nemzetközi rangsorban." Példaként említette az infrastruktúra kiépítését, a vezető iparágak kijelölését és az oktatás színvonalának növelését. Orbán Balázs könyvében írt a rezilienciáról is, ami ellenállóképességet jelent. Elmondta, ezt szuverenitásként is lehet értelmezni, de ugyanakkor a gazdasági nyitás is egyfajta ellenállóképességet ad. Véleménye szerint az a működőképes reziliencia-felfogás, amikor "több lábon állásra építenek." Hangsúlyozta, Magyarország számára a nyitás és a diverzifikálás is jelentheti az ellenállóképességet.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)