Pesti Srácok

Rétvári Bence: a szigorúbb büntetőpolitika a pedofília elleni harc kulcsa

Rétvári Bence: a szigorúbb büntetőpolitika a pedofília elleni harc kulcsa

Egyértelműen a szigorúbb büntetőjogi szabályoknak és a hatékonyabb gyermekvédelmi rendszernek köszönhető az, hogy több száz pedofil bűnelkövetőt sikerült rács mögé küldeni – mondta Rétvári Bence a Magyar Nemzet pénteki számában megjelent interjúban.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ezek az emberek korábban is pedofilok voltak, de a 2010 előtti jogszabályok nem tették lehetővé, hogy börtönbe kerüljenek. Akkor összesen 81 embert sikerült börtönbe juttatni, most már 663-an ülnek pedofil-bűncselekmény miatt a börtönökben – mondta. Hangsúlyozta: a 2010 után bevezetett szigorúbb jogszabályok a korábbiakkal ellentétben nem a bűncselekményt elkövető, hanem az áldozat pártját fogják.

A pedofília elleni hangsúlyos fellépés egyik bástyájának nevezte a 2012-ben bevezetett új Btk.-t, amely az Európai Unió legszigorúbb büntető törvénykönyve. Kiemelte: a minősített esetek körét bővítették, hogy akik ilyen bűncselekményt követnek el, azok súlyosabb büntetést kaphassanak, emellett önálló tényállásként jelent meg a törvénycsomagban a gyermekpornográfia, illetve számos bűncselekmény esetében kitolták az elévülés határidejét. Rétvári Bence hozzátette, hogy a bíróságok azon személyek ellen is különösen erős szankciókat alkalmazhatnak, akik a nevelésükre, gondozásukra bízott, nekik kiszolgáltatott gyermekek sérelmére követnek el bűncselekményeket. Kitért arra is, hogy a pedofil bűncselekményekért elítélteket eltiltják a gyermekekkel kapcsolatos munkaköröktől, illetve létrehoztak egy nyilvántartást, hogyha bármilyen szülőnek gyanúja merül fel valakivel kapcsolatban, azt ellenőrizheti.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá az államtitkár.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)